Teremtő utánzás [antikvár]

A KIS LORD ES A DEDIKACIOK Babits Mihály levelezésének sajtó alá rendezése során a filológiai aprómunkának olyan dokumentumok iránt is érdeklődést kell tanúsítania, amelyek a készülő tudományos kiadáshoz, mögöttes ismereteket tartalmazva, legfeljebb csak egy-egy periférikus vonatkozással járulhatnak hozzá. Ezek fontossága emiatt természetszerűleg nem önmagukban rejlik, hanem abban a körülményben, hogy valamely — többnyire az életművel, ritkábban az életúttal kapcsolatos — kérdéses adat, történés, lelki jelenség vagy bármilyen más tényező hátterének, összefüggéseinek kimerítő tisztázása eredményeként bizonyos korábbi, feltételezett, esetleg a szakirodalomban kétségesen rögzült információt erősíthetnek meg, vagy cáfolhatják azt. E kiegészítő, bár meglétük esetén nélkülözhetetlen és mellőzhetetlen források közlésére persze felhasználásukkal párhuzamosan a kritikai kiadások keretein belül legtöbbször nincs lehetőség,' nem ritkán még arra sem lehet szakmai indokot találni, hogy átlépjék a kéziratosság határát.^ Már csak azért sem, mert magának a műfajnak, függetlenül attól, hogy szövegközlési módszere a hagyo-mányosabb, statikus vagy a genetikus modellt' követi-e, a praxis felől szemlélve ennél sokkal nagyobb volumenű problémákkal kell szembenéznie. Napjaink kézikönyvként használható kritikai kiadásainak ugyanis egyszerre és egyidejűleg kell(ene) tartalmazniuk a klasszikus példák" három legfontosabb 1 Elég itt a legújabb időkből a Kazinczy Ferenc levelezését kiegészítő füzeteket említeni; Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén vármegye levéltárában, összegyűjt. Hőgye István, Kazinczy Ferenc Társaság, Sátoraljaújhely, 1990; Kazinczy Ferencné Török Sophie Levelezése, összegyűjt., bev, jegyz. Y Busa Margit, sar. Z. SzABÓ László, Kazinczy Ferenc Gimnázium, Gyó'r, 1986. De szóba hozható többek között a Csorba Sándor szerkesztésében Fehérgyarmaton megjelenő sorozat (A Kölcsey Társaság füzetei), a Nógrád Megyei Levéltár Madách Imre-dokumentumokat közlő kötetei, illetve a Palócföld és a Madách Imre Társaság közös kiadásában, Andor Csaba szerkesztése mellett megjelenő Madách könyvtár is. 2 Ilyenek találhatók például a Babits Mihály műveit tartalmazó kéziratkatalógus 2 578-2 690. tételszámú, Dokumentumok címmel összegyűjtött iratai között. Lásd BMKL 1/505-525. [A rövidítések feloldását lásd a kötet végén.] 3 A szövegek mellérendelő, egymáshoz képest nem kitüntetett helyzetű vizsgálatáról az 1980-as évek közepén Monostory Klára adott magyarul hírt, lásd Monostory Klára, Párhuzamos jelenségek a francia és a magyar szövegkeletkezéstörténeti kutatásában, Literatura 1985/3^., 280-297. Korábban ő fordította le Louis Hay egyik tanulmányát Az irodalom harmadik dimenziója. Jegyezetek egy critique génétique-hez címmel (Irodalomtörténet 1984/3., 607-626). Ezt követően, éppen a Babits Mihály műveinek kritikai kiadását előkészítő szakmai tevékenység közben, főleg Kelevéz Ágnes ezirányú eredményeinek hatására kezdték mások is alkalmazni e módszert. Legutóbb Kerényi Ferenc mutatta meg ennek az elvnek használhatóságát, lásd Madách Imre, Az ember tragédiája. Drámai költemény, szinoptikus kritikai kiadás, sar., jegyz. Kerényi Ferenc, Argumentum, Budapest, 2005. Részletesebben lásd a Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ tankönyvtárában: bíbor Máté - Hegyi Ádám, A magyar irodalom filológiája, www.hik.hu. 4 A számtalan felhozható példa helyett álljon itt a múlt század elejéről és végéről csak kiragadva, de mintegy általános jellemzésül említhető két mérvadó szövegközlés, az Eduárd 11