Bővebb ismertető
SZABÓ DÁNIELHogyan fogadták a magyarok az első világháborút?Ha mostanság a centenáriumon az ember az első világháborúval kapcsolatos írással találkozik, szinte elkerülhetetlen, hogy a cikk, könyv stb. elején ne találkozzék George F. Kennan kifejezésével, amely szerint a világháború volt a huszadik század ős-, avagy alapkatasztrófájai. Kennan ezzel arra utal, hogy ez vetett véget a bismarcki" európai egyensúly időszakának. 1914 júliusában szerinte az európai államférfiak nem tudták megakadályozni a háború kitörését és ezzel a huszadik század barbár borzalmainak bekövetkeztét. Összefüggésben állhat ezzel - az első világháború korszaknyitó jellegével -, hogy a történetírásban a hosszú tizenkilencedik század mintájára az 1914 és a szocialista világrendszer összeomlását jelző 1990-es évek közötti időszakot rövid huszadik századnak nevezik. Erich Hobsbawm angol történész 1994-ben megjelentetett kön3rvét már A szélsőségek kora. A rövid huszadik század története" címmel látta el.2Kevésbé ismert Hans Ulrich Wehler kifejezése: az első totális háború, amelyben a mozgósítás már nemcsak a bevonult katonákra, hanem az egész lakosságra, azaz a civilekre is vonatkozott. Ugyanígy sajátos Wolfgang I. Mommsen véleménye: ő a polgári korszak végének kezdeteként tekint e háborúra^.Mindezek a kifejezések és társaik nem 1914 júliusában-augusztusában születtek, csak a háború után fogalmazódhattak meg, hiszen 1914-ben egy ideig még azt sem tudták, hogy egy összeurópai háborút kell majd átélniük - az Egyesült Királyság belépése a háborúba bár egyik oldalról remélt, másik oldalról pedig nem-remélt volt -, nem beszélve arról, hogy nemcsak egy, hanem az összes kontinensre kiterjedő háború zúg majd keresztül rajtuk, annak minden következményével együtt. Még a Nagy Háború kifejezés sem élhetett, hiszen sokan hittek II. Vilmosnak, hogy mire a levelek lehullnak, a katonák már otthon lesznek.Kennan sokszor idézett és tulajdonképpen késői (1979) könyvének előszava nem áll meg az őskatasztrófa kinyilvánításánál, annak leszögezésénél, hogy egyfajta bűntudatot érez azért, mert neki koránál fogva nem kellett mindazt végigszenvednie, amit a nála pár évvel idősebbeknek a fronton, a lövészárkokban, valamint az egyensúly végének leírásánál, a náci és kommunista diktatúrák szörnyűségeinél, hanem így folytatja: Ki az, aki nem döbben meg, tudva, látvaAngolul: the great seminal catastrophe of this century; a németek az Urkatastrophe, az őskatasztrófa kifejezésként fordították ezt. Kennan The Decline of Bismarck's European Order. Franco-Russian Relations, 1875-1890 című Princetonban 1979-ben megjelent műve előszavában nevezi így 1914 késő nyarát s kimondva - kimondatlanul az utána következő négy évetThe Ages of Extremes; the short twentieth century. Magyarul: A szélsőségek kora. A rövid 20. század története. Pannonica, 1998.Der Erste Weltkrieg als Anfang des bürgerlichen Zeitalters, in. Wolffgang ]. Mommsen: Der Erste Weltkrieg Anfang vom Ende des bürgerlichen Zeitalters. Fischer, Frankfurt am Main, 2004.15-36.