kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Adorján Andor - Tizenkét Mikszáth-interjú [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/678/4593678.jpg "Adorján Andor - Tizenkét Mikszáth-interjú [antikvár]")
Tizenkét Mikszáth-interjú [antikvár]
Adorján Andor, Bethlen Oszkár, Gajdács Pál, Lux Terka, Mikszáth Kálmán, Szilágyi Géza, Vécsey Miklós
Két előszó
Ennek a kis kötetnek két előszava van. Az egyiket Mikszáth Kálmán írta, a másikat a szerkesztő. Igen nagy bátorság magunkat Mikszáth mellé emelni, de néhány mondat erejéig tán nem fog megszólni minket a Palóc Olimposz táj-szólású istene. Ráadásul e két elöljáró beszéd össze is függ egymással, még 100 év távolából is.
A szerkesztő előszava úgy kezdődik, hogy Mikszáth után kutakodván a régi lapokban, felfigyelt arra a mult század elején már divatossá vált műfajra, amelyet úgy...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2540 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Két előszó
Ennek a kis kötetnek két előszava van. Az egyiket Mikszáth Kálmán írta, a másikat a szerkesztő. Igen nagy bátorság magunkat Mikszáth mellé emelni, de néhány mondat erejéig tán nem fog megszólni minket a Palóc Olimposz táj-szólású istene. Ráadásul e két elöljáró beszéd össze is függ egymással, még 100 év távolából is.
A szerkesztő előszava úgy kezdődik, hogy Mikszáth után kutakodván a régi lapokban, felfigyelt arra a mult század elején már divatossá vált műfajra, amelyet úgy hívnak, hogy interjú. Nem erre önmagában, hanem arra, hogy egyre több ilyen készült Mikszáthtal. Értelemszerűen a nagy írói jubileum idején sokasodtak meg, de azért a korábbi években is felelhetőek ezek. Márpedig a mikszáthi életmű megannyi tartalmát tárták már fel a kutatók, kiadók: regény, novella, publicisztika, emlékezés, portré, bevezető, almanach előszó - de valahogyan az interjú kimaradt ezek közül. Pedig, miként majd az olvasó megtapasztalja, ha a végére ért e kis könyvnek, nem mindennapi műfaj ez Mikszáth számára, de még inkább nekünk, a kései olvasóknak.
Az interjú természetesen nem új műfaj, mint mindent, ezt is Amerikában találták fel s hamarosan elfogadott lett a világon, de tömegessé majd a nagyvárosi sajtó, a bulvársajtó megjelenésével, elterjedésével vált. Nálunk is a századfordulón változik meg a sajtó szerepe az olvasási igényekhez igazodva, vagy éppen azokat átalakítva. Már nem irodalom lesz az újság, hanem üzlet. Már nem az író írja, hanem a kiadó üzleti érdeke formálja. A lapok terjedelme vagy megváltozik s a tárcák, kisnovellák helyét átveszik a politikai hírek itthonról és külföldről, a gyakori választási ütközetek, a különféle drámai szenzációk, a gazdasági hírek s majd a reklámok, azaz hirdetések minden mennységé-ben. Vagy pedig a lapok terjedelme összemegy s a krajcáros újságok jóvoltából alig négyoldalnyira zsugorodik s ebből értelemszerűen az irodalom szorul ki, hiszen kell a hely a szenzációnak és a hirdetésnek. Nagyon nagy üzlet ezután bulvár sajtót kiadni. Volt rá eset, hogy a legnépszerűbb, a még Mikszáth életében megindult Az Est többszázezer példányban jelent meg naponta.
^ 5
Termékadatok
Cím: Tizenkét Mikszáth-interjú [antikvár]
Szerző:
Adorján Andor
,
Bethlen Oszkár
,
Gajdács Pál
,
Lux Terka
,
Mikszáth Kálmán
,
Szilágyi Géza
Vécsey Miklós
Kiadó: Mikszáth Kálmán Társaság
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9789638904805
Méret: 160 mm x 230 mm
Mikszáth Kálmán (Szklabonya, 1847. január 16. – Budapest, Józsefváros, 1910. május 28.)
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Magyar író, újságíró, szerkesztő, országgyűlési képviselő, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja, a Kisfaludy Társaság és Petőfi Társaság rendes tagja, a Budapesti Egyetem tiszteletbeli bölcsészdoktora.
Neves és művelt felmenőkkel bíró családban született Szklabonyán (Nógrád vármegye), Mikszáth János jómódú földbirtokos, és a kisnemesi származású farádi Veress Mária evangélikus vallású szülők fiaként.
1866-1869-ig jogot tanult a budapesti egyetemen, bár diplomát nem szerzett belőle. Megpróbálkozott az újságírással is, számos magyar újság, köztük a Pesti Hírlap is közölte cikkeit.
Korai novellái alapjául a parasztok, iparosok élete szolgált, melyek demonstrálták Mikszáth Kálmán hozzáértését a ravaszkodó, humoros anekdotákhoz, melyek megmutatkoznak a későbbi sokkal népszerűbb műveiben is.
Számos novellája társadalmi kommentárt és szatírát tartalmazott, és az élete vége felé egyre inkább kritikus hangvétellel fordult az arisztokrácia és a kivetett terhek ellen.
1873. Július 13.-án feleségül vette Mauks Ilona Máriát, majd 1878-ban elváltak. 1882-ben ismét elvette volt feleségét, mely házasságból három gyermek született.
1874-ben jelent meg első önálló műve, az „Elbeszélések”, két kötetben, de nem kapott komolyabb figyelmet. Pár évig különböző napilapoknál dolgozott, azonban sikertelensége miatt elkeseredve, 1878-ban Szegedre ment, és a Szegedi Naplónál helyezkedett el, újságíróként. Ott aratta első írói sikereit: az 1879-es szegedi nagy árvíz és az ezután következő királyi biztosi korszak hálás témákkal szolgált neki. Karcolataiban a biztosi tanácsot csipkedte, s megörökítette Tisza Lajos és munkatársainak alakját.
1887-től élete végéig országgyűlési képviselő volt, előbb az erdélyi Illyefalva, majd Fogaras, végül pedig Máramarossziget mandátumával.1896-ban a budapesti újságírók egyesületének elnökévé választották, melynek tisztségéről 1899-ben lemondott.
1910 tavaszán ünnepelték írói pályafutásának negyvenedik évfordulóját, tiszteletére Szklabonya (szülőfaluja) a Mikszáthfalva nevet vette fel. Ezután még elutazott Máramarosszigetre, ahonnan azonban már nagybetegen tért vissza, s néhány nap múlva, május 28-án meghalt. Temetésére május 31-én délután került sor. Utolsó munkája, A fekete város könyv alakban való 1911-es megjelenését már nem érhette meg.
Tagja volt a Petőfi Társaságnak, a Kisfaludy Társaságnak, a Belvárosi Takarékpénztár Részvénytársaság Igazgatóságának, a Révai Testvérek Irodalmi Intézet Részvénytársaság Igazgatóságának, valamint 1889 tavaszától a Magyar Tudományos Akadémia levelező, és tiszteletbeli tagja volt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............