kategória
szerző
cím
sorozat
betöltés...
kiadó
betöltés...
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen
![Alois Woldan - Töprengések Kundera "szépséges szép üveggolyójá"-ról [antikvár]](https://lira.erbacdn.net/upload/M_28/rek1/960/2400960.jpg "Alois Woldan - Töprengések Kundera \"szépséges szép üveggolyójá\"-ról [antikvár]")
Töprengések Kundera "szépséges szép üveggolyójá"-ról [antikvár]
Alois Woldan, Antonín Méstan, Bombitz Attila, Eisemann György, Jókai Mór, Krúdy Gyula, Lukács István, Thomas Bremer, Tóth Béla
Előszó (Töprengések Milán Kundéra
szépséges szép üveggolyójáéról)
„Minden új, de a Duna marad" (Esterházy Péter)
„világokat igazgatok: üveggolyókkal játszom."
(József Attila)
„Szerintem Közép-Európa nem más, mint egy szépséges szép üveggolyó, mélyet Kundéra talált ki magának párizsi magányában és bánatában."
(Esterházy Péter)
Hogy „lefelé a Dunán" ki min töpreng, hiszen Duna vizén lefelé úszhat (például) Arany Jánossal szólván az a ladik, amelyről csimpolyaszó,...
online ár:
Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2340 Ft
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
Előszó (Töprengések Milán Kundéra
szépséges szép üveggolyójáéról)
„Minden új, de a Duna marad" (Esterházy Péter)
„világokat igazgatok: üveggolyókkal játszom."
(József Attila)
„Szerintem Közép-Európa nem más, mint egy szépséges szép üveggolyó, mélyet Kundéra talált ki magának párizsi magányában és bánatában."
(Esterházy Péter)
Hogy „lefelé a Dunán" ki min töpreng, hiszen Duna vizén lefelé úszhat (például) Arany Jánossal szólván az a ladik, amelyről csimpolyaszó, guzlicaszó hallik, Közép-Európát képzelteti el a töprengés-fejtőkkel. Ám e kötet főcíme, amely rejtélyes módon megegyezik az előszó alcímével, jelzi hogy régiónkban, a régióról szóló irományokban, illetőleg ez irományokban bogarászó-kutakodó (ki)vizsgál(ód)ásokban: ami az egyik helyen „fő", a másikon esetleg „al", de megfordítva is lehet, egyszóval fő és al egybeesik, s közép-európai legyen a talpán, vagy lefelé a Dunán, aki itt kiismeri magát, netán a tényállást mint olyat.
Annyi bizonyos, hogy „lefelé a Dunán" töprengenek szerzők és olvasók, töprengtetnek szerzők és értelmezők, szerző-értelmezők, értelmező-szerzők, íme, megint régiónk labirintusaiba jutottunk, és messze nem bizonyos, hogy amit kezünkben tartunk, Ariadné fonalaként funkcionálna. Aztán, ahogy Hahn-Hahn grófnő pillantásának nyomába eredve Nellykét hasonlítjuk a Monarchiához, majd rámeredünk a Dunára, amelyről ismét csak annyi bizonyosságot kapunk, hogy a Duna az Duna az Duna, akkor már legfeljebb tévedéseink és tévelygéseink útjairól tudunk beszámolni; Fritz Mauthnertől kezdve Wittgensteinen és Hermann Brochon át Esterházy Péterig. Az osztrák nyelvbölcselő Mauthner a Bécsbe kerülésével együtt járó nyelviség- és nyelvi tudat élményét fogalmazza meg, mikor kijelenti: ami bennünk gondolkodik, az a nyelv; majd Wittgenstein felé mutatva az irányt ekképpen nyiloatkozik meg: Ideje volna ismét hallgatni tanulnunk.
Termékadatok
Cím: Töprengések Kundera "szépséges szép üveggolyójá"-ról [antikvár]
Szerző:
Alois Woldan
,
Antonín Méstan
,
Bombitz Attila
,
Eisemann György
,
Jókai Mór
,
Krúdy Gyula
,
Lukács István
,
Thomas Bremer
Tóth Béla
Kötés: Ragasztott papírkötés
ISBN: 9634821987
Méret: 160 mm x 240 mm
Szécsény-kovácsi Krúdy Gyula (Nyíregyháza, 1878. október 21. – Budapest, Óbuda, 1933. május 12.) író, hírlapíró, a modern magyar prózaírás kiváló mestere.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
A nemesi származású szécsény-kovácsi Krúdy család sarja. 1878-ban született Nyíregyházán. Az elemi iskolát (1883–1887) szülővárosában, a gimnáziumot Szatmárnémetiben (1887–1888) és Podolinban (1888–1891), majd ismét Nyíregyházán (1891–1895) végezte. Itt érettségizett 1895 júniusában. Rövid ideig Debrecenben, majd Nagyváradon újságíró. Még nem volt húszéves, amikor első novelláskötete (Üres a fészek és egyéb történetek) megjelent. Munkatársa számos folyóiratnak és a Nyugatnak is. Országos hírt és igazi közönségsikert a Szindbád-sorozat és az 1913-ban megjelent A vörös postakocsi c. regénye hozott neki. Pályája a 20. századi magyar irodalomban sajátos jelenség. Kifejezésre jut benne a késői romantika kiteljesedése éppúgy, mint a modern, impresszionisztikus és a realizmus egy sajátos, rendkívül egyéni formájáig eljutó társadalom- és lélekábrázolás.
1892-ben diáktársaival megalapította a Nyíregyházi Sajtóirodát. Ebben az évben jelent meg első novellája a Szabolcsi Szabadsajtóban. 1893-ban riportsorozatot készített a Pesti Naplóban a hipnózis-tragédiáról. 1895-ben a Debreceni Ellenőr, majd három hónap múlva a nagyváradi Szabadság munkatársa lett, riporter és korrektor. 1896 májusában elhagyta Nagyváradot, hazament, majd Budapestre költözött. Szeptemberben a Képes Családi Lapok novellapályázatán első díjat nyert. 1897-ben havonta 7-8 novellája jelent meg. Az Egyetértésbe és a Fővárosi Lapokba dolgozott. Megjelent első novelláskötete, az Üres a fészek.
1899. december 27-én Budapesten, az Erzsébetvárosban feleségül vette Spiegler Bella tanítónőt, majd 1919-ben elvált től, s július 12-én Budapesten, a Ferencvárosban nőül vette, a nála 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsannát.
1914-ben, a háború kitörésekor átmenetileg hazaköltözött családjához. Vidéken előfizetőket próbált szerezni Összegyűjtött Műveinek a Singer és Wolfner által tervezett kiadásához. 1916-ban megkapta a Székesfőváros Ferenc József irodalmi díját. 1918-ban kiköltözött a Margit-szigetre. 1919-ben nagy riportot készített a kápolnai földosztásról, s aktívan részt vett az őszirózsás forradalomban. 1920–21-ben, a tanácsköztársaság bukása után a sajtóban hajsza indult ellene.
1926–27-ben legalább tíz éve lappangó betegsége ledöntötte lábáról, és a Liget-szanatóriumba került. 1930. január 18-án Baumgarten-díjat kapott, de akkor már nagyon el volt adósodva. Az élet álom című kötetét saját költségén kellett kiadnia. Szigeti lakását felmondták, május 28-án családjával Óbudára költözött. 1931–32-ben szegényes körülmények között élt. Újra rászokott az italra. 1933 tavaszán az egészsége rosszabbodott. Szíve, gyomra, mája kezdte felmondani a szolgálatot.
Krúdy Gyula 1933. május 12-én, hajnalban hunyt el, élete 55. évében. Temetésén a hivatalos Magyarország képviselői nem vettek részt.
Új vásárló vagyok!
új vásárlóval indíthatsz rendelést............