Új Írás 1961. december [antikvár]

Folyóiratunk első számával immár a harmadik központi szépirodalmi és kritikai lap kezdi meg munkáját. Az "Új Írás" megszületése az élő magyar irodalom egészséges fejlődésének, biztató fellendülésének és az olvasóközönség növekvő érdeklődésének eredménye. Mindez annak a forradalmi harcnak köszönhető, amelyet az újjáalakult párt vívott a leninizmus helyes gyakorlati megvalósításáért, a gazdasági, társadalmi és kulturális felemelkedéséért, népünk szocialista hazájának megteremtéséért. Nem lehet lelkesítőbb, szebb és modernebb célunk, mint az, hogy szerény eszközeinkkel támogassuk ezt a nagy, messzemutató, a közösségi és egyéni életet szocialista szellemben átformáló küzdelmet, e szenvedélyes és hősi erőfeszítést. A magyar irodalom legjobb folyóiratainak hagyományait követjük, amikor a haza és nagyvilág haladásáért, korunk és társadalmunk vezető erejének és osztályának: a pártnak és a munkásosztálynak oldalán akarunk küzdeni.Munkánk és törekvéseink történelmi és irodalmi feltételei ma már mások, mint amikor idősebb harcostársaink: az "Élet és Irodalom", a "Kortárs" és a vidéki lapok indultak. Jól tudjuk, hogy többek közt éppen az ő sokéves munkájuknak is köszönhető a megváltozott levegő, a kedvezőbb mai helyzet. Az élő magyar irodalom fejlődése ma már szétfeszíti jelenlegi kereteit és bontakozásához új, nagyobb lehetőségeket keres. Különösen fontos üggyé vált egy újabb, olyan folyóirat megteremtése, amely határozottan és céltudatosan mai irodalmunk kommunista, szocialista erőit tömöríti, segíti és serkenti, mindenkor - hangsúlyozzuk! - a művek alapján. Fontosnak tartjuk, hogy elmélyültebben és sokoldalúbban foglalkozzunk a fiatalabb írónemzedékek tagjainak nevelésével, nagyobb helyet biztosítsunk társadalmunk céljait vállaló, munkánkat és harcunkat segítő írásaiknak, s táborunkba hívjuk a különböző más világnézetű írócsoportok tagjai közül mindazokat, akiket a népi demokrácia tevékeny támogatásának szelleme tölt el és ezt írásaikban félreérthetetlenül kifejezésre juttatják. Folyóiratunk szerepét és feladatát abban látjuk, hogy elsősorban élő irodalmunk szocialista irodalmi irányzatainak, műveinek fórumává váljék, a marxizmus-leninizmus világnézetének, a szocialista humanizmusnak harcos képviselője legyen irodalmi életünkben.