Új Írás 1972. (nem teljes évfolyam) [antikvár]

Részlet:"DOBA! PÉTERVágások I.alkonyholt színek, lerombolt lombszobák, gipszmellű felhők, zörgő kavicsbokrok, füstharang, madárlándzsák, napszínű kévetest. mézparázs, a lebukó nap kakastaréjvörös, lombkorsók, cserepes vízfelület, örvényedények, palahomály, hajfonat fénye, hajhomok, hajkút. homokszőke fény. őrjöngő nádszőke haj. virágdarab, nádkoronás víz. palavilágos fények, szárnyél, meszes palafények, iszapnéma csend, kútragyogás. gömbölyű fény. gömbfény. hangfény. csendfény. orsóarány, orsóarányú fény. sugár-orgonasíp. felhőalumínium, alatta agyagos ég. dárdaélek. a csendbe belenőnek a trombitagyökerű fák.Vágások II.deszkákba csomagolt levegő.nagy felhőládák, viharholta-csend, köldökszem.erős téglakötés, emlékezetrohanások.már ott vagyok ahol sose voltam.csomóba kötött létrák, kígyókévék.monoton arcú sziklák, agyrázkódástól néma sziklák.fekete madárparaván, baltaég. mélységfátyol.madártagolások, dobverő-repülés, izzó naptojás.zabla. kapa. ragya, kasza. baba. hagyma, anya.tüskepólya, földpólya, botkorona, füstsziklák.a szavak telítetlenül oldódnak le a gondolatról.malom, mozsár, méz. mák. mítosz, motozás, montázs.a szavakat lefújja a gondolat mint a szél a kutyatej magjait:megterem megint magánya milliója.SisakarcLobogj még egyszer ifjúságommint nyitott vízhantok fölöttaz aranyvad dárda-nád mégegyszer nyílt sisakkalsisakarcú féltékenységgelvágj krátert magad körémadársötét ágyékokat röptükben érjés te első szűz vérjelű felejthetetlentartsd magad emlékezetemben mint szentélyek márványamint az agy márványa a homlok mögöttlengj bennem mint nádbronz sírban üres nyereggellerogyó szél"