Bővebb ismertető
VALLOMÁSOK, VÁLLALÁSOK
Politika, művészet, alkotás
Aczél György két könyvéről ÍRTA BATA IMRE
Egyik: A kor. amelyben élünk, másik: A szabadság rendjéért. Az előbbi közírásgyűjtemény, az utóbbi egy politikai akadémiai előadás. A szerző szerepe, írásainak gyakorlati funkciója arra indít hogy ne kritikát (méltatás, elmarasztalás vagy a kettő körültekintő elegyítése) írjak. Ha azt írnék mégis, akkor az észjárás következetességét elemezném. Elfogadom az észjárás következetes és jó működését, azt mondom, alkalmas arra, amire szolgál. Ha ebben az ítéletben tévedek, a tévedés ódiuma az enyém. Olyan ponton állok, ahonnan ezeket az írásokat az adott valóság eszmei realitásának tekinthetem (tekinti mind, aki benne van a történetben), következésképp az útirány, a szél meg a vitorla kölcsönösségéről van szó, s úgy tartom, hogy navigare necesse est! Különben minek szálltam a tengerre, és tertium non daturl
E szóban forgó munkák egyébként sem pusztán személyes megnyilvánulások (bár azok is, és az föltétlen értékük!), mert a Magyar Szocialista IVlunkáspárt kulturális politikájának dokumentumai, s ilyen minőségükben normatív érvénynyel bírnak, közérdekű intézmények cselekvési vezérfonalául szolgálnak, s a kulturális életben tevékeny emberek százai, ezrei számára természetesen válnak iniciatívákká. A kor, amelyben itt és most élünk, az egyes ember számára olyképp realitás, hogy többé vagy kevésbé ezek az iniciatívák is lényeges tartozékai a közegnek, amelyből és amelynek ellenében a személyes törekvések megvalósulnak. Többé vagy kevésbé - mondom -, mert nem minden egyéni cselekvés kerül a kulturális politika közvetlen előterébe, de az értelmiségi (különösképpen az alkotó értelmiségi) ember gyakorlati tevékenysége ebben az erőtérben is benne van. Politika, művészet, alkotás együttműködéséből támad az áz erőtér, amelynek jellemzése, fogalmi kifejezése a kulturális politika, s hogy a fogalom a politika és a jelzője a kulturális, abban sorrendiség jut kifejezésre, s e sorrendiségnek története van.
Kezdetben volt a kulturális forradalom. Részben tény, részben egy sajátos tevékenységi terület stratégiája. Kulturális forradalomról volt szó, de rögvest művészet", irodalompolitikáról. Kezdetben a kulturális forradalom volt a realitás, s a kulturális területi politikát annak pátosza jellemezte, s gyakorlata, a művészet-
Csukás István (Kisújszállás, 1936. április 2. - Budapest, 2020. február 24) Kossuth-díjas magyar költő, író, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.
Kisújszálláson született, egy nehéz sorsú kovácsmester nagyobbik fiaként, és itt járta ki az elemi iskolát is. A háború után – egy zenetanár biztatására, bár édesapja ellenzése ellenére, de édesanyja közbenjárására – jelentkezett az akkor alakult békéstarhosi zeneiskolába, ahol hegedűművésznek készült. Itt érettségizett. Bár jól érezte magát a zeneiskolában, később mégis fellázadt a zene ellen – hiszen noha felvételi nélkül felvették volna ugyan a Zeneakadámiára, mégis - a jogi egyetemre jelentkezett, majd egy idő után átment a bölcsészkarra, de – 1956 után – bölcsész tanulmányait sem fejezte be.Életében a döntő fordulatot az hozta, amikor a Magyar Rádió egy diákköltők részére meghirdetett pályázatára az egyik barátja beküldte néhány versét, és azokkal első díjat nyert. Tizenhét éves korában már költő akart lenni. Eleinte csak felnőtteknek írt. Törzshelye lett a Hungária Kávéház, és ekkoriban jelentek meg első versei. Ettől kezdve írásaiból, irodalmi segédmunkákból élt. Vezetője volt és egyike azoknak – többek között Antal Imre, Szokolay Sándor és Kazimir Károly mellett –, akik 1960-ban megalakították a Fiatal Művészek Klubját (az Andrássy út 112. szám alatt), ami annak ellenére a hazai művészellenállás központjává tudott válni, hogy működését szigorúan ellenőrizték. Dolgozott a Magyar Népköztársaság Művészeti Alapjánál, egy rövid ideig a Munkaügyi minisztérium belső lapjánál, majd később a Néphadsereg című lapnál volt két évig újságíró. Ekkor találkozott Fülöp János íróval, aki a tévé gyerekosztályán dolgozott és „cserét” ajánlott. Így lett 1968-tól 1971-ig a Magyar Televíziónál előbb dramaturg, majd – „lefokozva” – egy akkor indított gyerekhíradó, a Hétmérföldes kamera országjáró munkatársa. Az 1960-as évek közepén Kormos István „csábítására” – akinek később az íróasztalát is megörökölte a Móra Kiadóban – állt rá, hogy gyerekeknek írjon, melyhez szinte egy előjelnek érezte azt, hogy egy napon született Hans Christian Andersennel 1978-tól 1985-ig volt a Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó főszerkesztője, azóta szabadfoglalkozású író.
Csukásnak verseskötetei mellett egyre-másra jelentek meg gyermekregényei, mesekönyvei, verses meséi: eddig közel száz kötete jelent meg itthon és külföldön. Olyan halhatatlan mesefigurákat teremtett meg az elmúlt negyven évben, mint például Mirr-Murr, Pom Pom, vagy Süsü, a sárkány. Ezeket a figurákat a gyerekek főként rajz- és bábfilmekből ismerhették meg, több ifjúsági regényéből pedig sikeres tévéfilm készült. 1975-ben a hollywoodi X. televíziós fesztiválon a Keménykalap és krumpliorr című játékfilm megkapta a fesztivál nagydíját és Az Év Legjobb Gyermekfilmje címet is.
2013. szeptember végén avatták a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényében szereplő valós személy, Bagaméri Mihály kisújszállási fagylaltárus bronzszobrát. 2014-ben Szökevény csillagok címmel egy gyerekoperán dolgozik Nagy Imre Erik szegedi zeneszerzővel, illetve már harmadszorra szerepel az októberben nyilvánosságra hozott, Astrid Lindgren-emlékdíjra jelölt alkotók nemzetközi listáján.
2015-ben, a magyar dráma napján Szép Ernő-különdíjat kapott a fiatal nemzedékek színpadi mítoszainak megteremtéséért.