Új Írás 1989. szeptember [antikvár]

Részlet:VOLLY ISTVÁNBartókdokumentumokBartók Béla életében és összéletművében az 1934-es év kimagasló fordulópont. Ezen a nyáron Dohnányi Ernót a Zeneművészeti Főiskola igazgatójává nevezték ki; ez azt is jelentette, hogy Dohnányi egyéb vezetőállásai mellett az akkori magyar zenei élet korlátlan diktátorává lépett elő. A pozsonyi diáktársak, Dohnányi és Bartók között életre szóló összetartó barátság alakult ki. Dohnányinak, mint a Főiskola igazgatójának 1934-ben az első teendői közé tartozott, hogy megkérdezte Bartókot: mi a kívánsága? Bartók másfél évtizedes tervének megvalósítását kérte: mentsék fel a főiskolai zongoratanári hivatali főfoglalkozása alól, hogy az így felszabadult idejét a magyar népzene Egyetemes Gyűjteménye kiadásának szerkesztésére fordíthassa. Dohnányi azon felül, hogy Bartókot elengedte a Főiskoláról - kitűnő társadalmi és hatalmi kapcsolataival - egyszerű adminisztratív intézkedéssel teljesítette Bartók kívánságát. A változás minden részletében golyóscsapágyon futott. A kultuszminiszter Bartókot főiskolai státusának fenntartásával a Magyar Tudományos Akadémiára rendelte további szolgálattételre. Dohnányi Ernő igazgató intézkedését a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium helyettes államtitkára, ifjú Wlassics Gyula közölte az illetékesekkel 1934. szeptember 6-án (a levél a 4. oldalon olvasható).Kodály Zoltán a Magyar Tudományos Akadémiához fordult a népzenei gyűjtések rendezése és szerkesztése díjazása ügyében. Balogh Jenő dr. ny. miniszter, az akadémia fótitkára az alábbi levélben tájékoztatta a gyűjtőtársat (5. oldal).A tudományos népdalgyűjtést a fonográf segítségével Vikár Béla kezdi 1895-ben. A századfordulóra már megvalósul a világ első fonográf-archívuma. Bartók Béla és Kodály Zoltán 1906-ban fölosztják a régi nagy Magyarország tájait, de gyűjtenek Lajtha László, Molnár Antal, Garay Ákos és mások is. A nagy gyűjtésnek véget vet az 1 914-1 8-as első világháború, majd folytatódik a megszűkült határok között. A Néprajzi Múzeum gondozza az anyagot, előbb a Kálvin térről a csarnokhozvezető egykori Csillag utcában, majd a városligeti múzeumépületben és 1 924-től a Népligetnél álló gimnáziumi épületben.Mind a fonográféit, mind a helyszínen lejegyzett népdalok kartonlapra kerültek, és leltári számot kaptak. Kodály Zoltán a gyűjtését a tágas lakásán tárolta, jórész ma is ott van. Lajtha László vezetésével az 1930-as években folyt a teljes anyag revideálása, a lejegyzések ellenőrzése, újabb gyűjtésekkel kiegészítése. Balla Péter, Veress Sándor és Volly István, mint segéd" dolgoztunk heti két délelőtt. Ilyenkor a folyosóra kihallatszott a fonografálás: bömbölő szobának" nevezték a kis műhelyt, és a folyosó legvégére száműzték.Bartók Béla a Magyar Tudományos Akadémián a Néptudományi Bizottság albizottságánál kapott helyet, az I. emeleten, a Dunára és a budai hegyekre nyíló3