kategória
szerző
cím
sorozat
kiadó
ISBN
évszám
ár
-
leírás
Előrendelhető
A mezők bármelyike illeszkedjen
A mezők mind illeszkedjen

Darvas József - Új kor nyitánya [antikvár]
 
ÜJ KOR NYITÁNYA címmel adjuk közre e kötet színmüveit, bibliográfiáját, irodalmi összeállítását. Szeretnénk ezzel is .segíteni műkedvelő együtteseinket népünk, hazánk nagy ünnepének, felszabadulásunk 15. évfordulójának méltó megünneplésében.15 esztendővel ezelőtt a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak hős fiai, a szovjet hadsereg szabadította fel népünket a fasizmus sötét, gyalázatos rabságából, hősi harcban, vére hullásával. Azóta népünk a szabadság útján sokat haladt...
online ár: Webáruházunkban a termékek mellett feltüntetett fekete színű online ár csak internetes megrendelés esetén érvényes.
2140 Ft
Szállítás: 3-7 munkanap
Részletesen erről a termékről
Bővebb ismertető
ÜJ KOR NYITÁNYA címmel adjuk közre e kötet színmüveit, bibliográfiáját, irodalmi összeállítását. Szeretnénk ezzel is .segíteni műkedvelő együtteseinket népünk, hazánk nagy ünnepének, felszabadulásunk 15. évfordulójának méltó megünneplésében.15 esztendővel ezelőtt a világ első szocialista államának, a Szovjetuniónak hős fiai, a szovjet hadsereg szabadította fel népünket a fasizmus sötét, gyalázatos rabságából, hősi harcban, vére hullásával. Azóta népünk a szabadság útján sokat haladt előre. A földosztás, a háborús károk megszüntetése, az újjáépítés, a 3 éves terv, az ipar államosítása, az iskolák és a kulturális intézmények államosítása, a szocializmus építésének megkezdése, majd alapjainak lerakása, az iparfejlesztés, a mezőgazdaság szocialista építése, a kulturális forradalom mind egy-egy állomása 15 éves utunknak, a Párt, a kommunisták vezetésével elért nagyszerű eredményeknek. Ezt a hibáktól nem mentes de töretlenül felfelé ívelő fejlődést akarták megállítani, szétrombolni 1956-ban az ellenforradalom sötét erői, a nép árulói. Meg akarták dönteni legnagyobb vívmányunkat, a munkáshatalmat és a történelem kerekét vissza akarták forgatni oda, ahol 1945. április 4-e előtt éltünk: a fasiszta, kapitalista rabságba. A szocializmus, a munkásosztály, a Párt ereje, a nemzetközi proletárszolidaritás, de mindenekelőtt a Szovjetunió segítésével szétzúzta ezeket az aljas terveket és kitervelőit is. Azóta a korábbi hibákat felszámolva, szilárdan, még erőteljesebben építjük a szocializmust.Amikor felszabadulásunk 15. évfordulóját ünnepeljük, nemcsak a felszabadulás pillanatának felejthetetlen nagyszerű emlékeire, érzéseire gondolunk, hanem, az azóta megtett küzdelmes, gyakran nehéz de szép és eredményes utunkra, annak egyes állomásaira, eredményeire. Bár ebben a kötetben elsősorban olyan színdarabokat jelentetünk meg, amelyek a felszabadulás napjairól szólnak, csoportjaink helyesen teszik ha a bibliográfiában közölt, a mai új életünkről szóló, magyar és szovjet szerzők műveiből is választanak, és a Felszabadulási Szemle keretében, valamint a felszabadulási ünnepségeken minél nagyobb számban mutatják he ezeket is. A választék
Darvas József művei
Fodor József művei
Földeák János művei
Garai Gábor művei
Hárs György művei
Homoródy József művei
Illés Béla művei
Illyés Gyula művei
Jankovich Ferenc művei
Juhász Ferenc művei
L. Pervomajszkij művei
Maros Zoltán művei
A szerzőről
Móricz Zsigmond művei
Móricz Zsigmond (Tiszacsécse, 1879. június 29. – Budapest, 1942. szeptember 5.)

Magyar író, újságíró, szerkesztő, a 20. századi realista prózairodalom legismertebb alakja.Móricz Zsigmond 1879-ben született Tiszacsécsén. Elemi iskolába 1886-87-ben Istvándiban, majd 1887-90-ben Prügyön járt. Ezután a Debreceni Református Kollégiumban folytatta tanulmányait, ahonnan 1894-ben Sárospatakra került. Mivel itt meglehetősen rossz tanuló volt és egyedül érezte magát, a kisújszállási gimnázium igazgatója, egyben anyai nagybátyja, Pallagi Gyula, 1897-ben magával vitte Kisújszállásra, ahol végül 1899-ben Móricz letette az érettségi vizsgát jó rendű eredménnyel.Debrecenben 1899–1900-ban református teológiát hallgatott, majd jogra járt, segédszerkesztője volt a Debreceni Hírlapnak.1900 októberében Budapestre költözött. 1903-ban az Újság című lapnál dolgozott újságíróként egészen 1909-ig.

Az I. Világháború alatt haditudósító volt, majd a háború utáni kormány ideje alatt a Vörösmarty Akadémia elnöke volt. Ennek bukása után színdarabjait nem játszották a Nemzeti Színházban és munkáit csak a Nyugat és az Est című folyóiratokban publikálták.

1929 végére a Nyugat című folyóirat prózai szerkesztője lett. 1905-ben feleségül vette Holics Eugénia tanítónőt (Jankát), aki depressziós hajlamai miatt 1925-ben öngyilkos lett.

Ebből a házasságból három lánya és egy fia született, aki azonban nem maradt életben.

1926-ban újra megnősült, ezúttal Simonyi Máriát vette nőül, majd 1937-ben elvált tőle. 1936-ban találkozott Littkey Erzsébettel, Csibével (1916-1971) aki fogadott lánya lett. Róla mintázta Árvácskát az azonos című regényében.

Csibe gyerekkori történeteiből 28 novellát írt, majd, mint később Móricz Zsigmond naplójából kiderült a lány nemcsak fogadott lánya, de szerelme és szeretője is volt. 1942-ben halt meg agyvérzésben.
Nádass József művei
Örsi Ferenc művei
A szerzőről
Radnóti Miklós művei
Radnóti Miklós (született: Glatter; egyéb névváltozatai: Radnói, Radnóczi) (Budapest, Lipótváros, 1909. május 5. – Abda, 1944. november 9.) magyar költő, a modern magyar líra kiemelkedő képviselője, oklevelet szerzett magyar–francia szakos középiskolai tanár. Jellemző rá a tiszta műfajiságra való törekvés, illetve a hagyományos, kipróbált műfajok felelevenítése.
Szepes Mária művei
Thury Zsuzsa művei
Bolti készlet  
Vélemény:
Minden jog fenntartva © 1999-2019 Líra Könyv Zrt.
A weblapon található információk közzétételéhez, másolásához a működtetők írásbeli beleegyezése szükséges.
Powered by ERBA 96. Minden jog fenntartva.
mobil nézet