Bővebb ismertető
ÚJSÁG, UJSAGIRO ES MŰFAJ
Ami nincs benne az újságban, az meg sem történt. így hangzik a régi mondás, amely nyilvánvalóan a hírlapírás virágkorában született, amikor még nem létezett a rádió és a televízió. A sajtó egyeduralmának megszűnését, mi több (az audiovizuális tájékoztatási eszközök elfogult hívei szerint) teljes háttérbe szorulását már az az új keletű mondás jelzi, hogy ami a sajtóban benne van, az már „rég" megtörtént.
Jóllehet a rádió és a televízió az eseményt úgyszólván azonnal, tehát megtör-ténése pillanatában ismerteti és bemutatja, a sajtó azért továbbra is megtartja szerepét. Éspedig abban a tekintetben, hogy részletesen leírja, milyen események játszódtak le a közelmúltban, s előrejelzi, milyen események várhatók.
A rádió minden órában közli velünk, mi történt, az újságnak az a feladata, hogy naponta egyszer elmondja, miért történt, a televíziónak viszont be kell mutatnia vizuálisan, hogyan is történt.
Mindenesetre a sajtó, egyelőre legalábbis, egyenrangú korszerű vetélytársaival. Sőt olyasmit is tartalmaz, amit a televízió és rádió még nem pótol teljesen, így vidéki kiadványaiban közli a helyi híreket, a moziműsort, a boltok nyitvatartási idejét, az ügyeletes gyógyszertárak listáját és más hasznos tudnivalót. Gyakorlati tájékoztatásának fontosságára az emberek csak akkor figyelnek fel, ha valamilyen ok miatt a lapok késnek vagy meg sem jelennek.
Nagy utat tett meg a tömegtájékoztatás az ókortól napjainkig. Attól az időszaktól kezdve, amikor a hajdani rómaiak úgy szereztek tudomást a közérdekű tudnivalókról, hogy naponta elolvasták a falfeliratokat.
Figyelemreméltó az is, hogy a XVII. századi első újságok példányszáma alig haladta meg az ezret. Ma viszont akadnak napilapok, amelyek több százezres, sőt milliós példányszámban jelennek meg. A sajtó javára legyen írva, hogy jelenleg a világon nyolcezer általános információt terjesztő lapot tartanak számon.
Ugyanakkor „a fény űzi az ólmot" szállóige találóan illusztrálja azt a gyökeres átalakulást, amelyen a sajtó, illetve annak előállítása napjainkban átmegy. A rohamos technológiai változások keretében egyre több lapkiadó vállalatban, nyomdában és szerkesztőségben helyet kapott a fényszedés, és mind több munkahelyen számítógépek működnek. Ez mindinkább megköveteli az újságírók műszaki felkészültségét is, hogy használni tudják a korszerű technológiai eszközöket.
9