Vár 2019/2. [antikvár]

Lukács László Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje A Fejér megyei Gyúró községben az 1940-es évek elejéig élt a pünkösdhétfői zöldág-hordás szokása, amit 1951 pünkösdjén: „a Magyar Néprajzi Társaság JcesJceny-fümre vétetett a Néprajzi Intézet és a Néprajzi Múzeum dolgozóiból alakult munkaközösség réüéfi."'A film rendezője Szoboszlainé Raffay Anna, operatőre Keszi-Kovács László volt.^ Raffay Arma a filmezés kapcsán fényképfelvételeket és alapos leírást is készített a szokásról, amelyeket a budapesti Néprajzi Múzeum és a székesfehérvári Szent István Király Múzeum őriz.' Gyúrón pünkösd délutánján a legények menyasszonyuk, szeretőjük házához egy kéve zöld fűzfaágat vittek.^ A leányok egy hosszú meszelőnyelet a zöldágakkal, pünkösdi rózsával, orgonával, szalagokkal és rózsás kendőkkel díszítettek fel. Pünkösdhétfő hajnalán a legények lóháton jöttek el a zöldágért a lányos házakhoz. A lovas legények a falun kívül gyülekeztek, majd a harminc-negyven legényből álló bandérium a felékesített zöldágakkal megindult a falu felé. Mögöttük zöld gallyakkal és szalagokkal feldíszített lovas kocsikon a 14-17 éves kislegények mentek. Ők még nem járhattak kocsmába, bálba, pünkösdhétfőn nem ülhettek lóra, tízen-tizenketten ültek egy kocsin. Népdalokat, katonanótákat énekelve vonultak végig a falu utcáin. A kislegények csoportjában hegedűvel, harmonikával kísérték az éneklést. A gazdák a kisajtóban borral kínálták a zöldággal elvonuló legényeket, akik leszálltak a lóról, és a házbeli leányokkal táncoltak. Miután a község valamennyi utcáján végigvonultak, visszamentek a hajnali gyülekező helyére. Itt az első legény megadta a jelt, amire ki-ki vágtatva elindult a zöldággal a kedvese háza felé. A vőlegény átadta menyasszonyának a zöldágat. Ezután természetesen behívták, sütemérmyel, borral kínálták meg. A többi legény a leányos házak kapujára tűzte a zöldágat. Ha a legény tudni szerette volna, hogy a leány hogyan fogadja udvarlását, akkor a zöldág kitűzésekor beejtette a kalapját a virágoskertbe. Amennyiben a leány szívesen fogadta közeledését, felvette a kalapot, visszaadta, és a kerítésen át beszélgetett vele egy keveset. A zöldágat pedig bevitte a konyhába, és a fal mellé állította. Ha nem érdekelte a legény, akkor nem törődött a kalappal, ott hagyta, ahova leesett. A zöldágat is csak azért vitte be, hogy levegye róla a kendőket, szalagokat, és a meszelőnyelet később újra használni tudják. A zöldág-hordás után, este a kocsmában rendezett táncmulatsággal fejezte be a falu fiatalsága a húsvét és pünkösd közötti időszakot, a zöldfarsangot A gyúróiak szerint a zöldág-hordás a jobbágyrendszer és a vele kapcsolatos ' SZOBOSZLAINÉ RAFFAY 1951.1. 2 CSORBA és mások (szerk.) 1995. 69. 3 Néprajzi Múzeum Etimológiai Adattára, Budapest. Lelt. sz.: 1951.1. Szent István Király Múzeum Néprajzi Adattára, Székesfehérvár. Lelt. sz.: 51.2. Néprajzi Múzeum Fotótára, Budapest. Lelt. sz.: 100576-100582 í SZOBOSZLAINÉ RAFFAY 1951.1.