Verstan és aesthetika [antikvár]

E könyv első kiadásának alkalom adott léteit. Egy, akkor még keletkezőben levő, azóta virágzóvá fejlett fővárosi felsőbb leányiskolában az aesthetika tanításával bízatván meg : növendékeim kezébe kellett kézi könyvet adnom, a mi nyelvünkön nem volt. Azóta mintegy tizenhárom év telt el, s ez alatt az idő alatt sem jött utána egy sem, akár iskolai, akár másféle alakban, s mint az összes művészetek törvényeit, egymáshozi viszonyát s történetét tárgyaló munka ma is egyedül áll irodalmunkban. Nem érdeméül, csak a viszonyok általános jellemzéséül mondom el ezt. A műtörténelem és az általános aesthetikai míveltség iránti érzék meglehetős fejletlen közönségünkben, a minek oka az, hogy az iskolai nevelés nem fejlesztette és ma sem fejleszti. Műtörténelmet, habár vázlatában is, az egyetemet kivéve, talán széles ez országban sehol sem tanítanak. A középiskolákban bizonyára nem. A katholikus seminariumokban újabban kezdenek rá gondot fordítani, de a protestánsok megfelelő intézeteikben nem tartják elég fontosnak. Pedig az emberi szellem legmagasabb alkotásainak története, úgy a vallással, mint a keresztyén élettel való összefüggésében, van legalább is olyan fontos, mint az ó testamentomi zsidóság története.