Világirodalmi Figyelő 1961. január-december [antikvár]

B. MEJLAH A MŰVÉSZI ALKOTÁS LÉLEKTANA* 1. Néhány szó az irodalomtudományinak egyéb tudományágaklcal való kapcsolatairól A mai tudomány behatol az élet legbonyolultabb, legrejtélyesebb folyamataiba és jelenségeibe. Ami egykor megismerhetetlennek és titokzatosnak tűnt, ma feltárja előttünk legrejtettebb lényegét. Űj távlatok nyílnak nemcsak a természet világának tanulmányozásában, hanem az ember pszichikai életében jelentkező legfinomabb — úgy tűnik: megfoghatatlan — folyamatoknak, az ember intellektuális tevékenységének, a környező világgal kapcsolatos sokféle emocionális reakcióinak vizsgálatában is. A különböző tudományágak sorában elfoglalta helyét az irodalomtudomány is. Irodalomtudományunk eredményei nem kicsinyek. Ha azonban az irodalomtudományt más tudományokkal összehasonlítva vizsgáljuk, rögtön szembetűnnek sajátos gyengeségei is. Mert hiszen bármely tudományban minden nagy felfedezést törvényszerűen nyomon kísér a módszertani problémáknak, valamint a kutatás új metodikájának egyre szélesedő kidolgozása. Az irodalomtudomány ebben a vonatkozásban meglepő ellentétet mutat. Ahelyett, hogy a marxista—leninista elmélet alapján kidolgoznánk a szó-művészet tanulmányozásának további útjait és metodikai elveit, hallgatólagosan abból a meggyőződésből indulunk ki, hogy itt már minden el van végezve, s csupán az elvek gyakorlati alkalmazása marad hátra. Még maga az ,,irodalomtörténeti kutatások módszertana" terminus is eltűnt mindennapi gyakorlatunkból. Azt tartjuk, hogy az „irodalomelmélet" kifejezés teljesen ,,fedi" azt. Ha azonban az irodalomelmélet tartalmát megrostáljuk, például a tankönyvek alapján, akkor kitűnik, hogy ez mindenekelőtt az irodalom, az irodalmi irányzatok, műfajok, a verstani elemek stb. alapfogalmainak megvilágítása, nem pedig a maga sajátos mivoltában vizsgált alkotómunka kutatásának útjairól és módszereiről szóló tanítás. Pedig a motor egyes részeinek kitűnő ismerete nem pótolhatja sem a motor összeszerelésének ismeretét, sem pedig annak megértését, hogy miért is működik a motor. Amikor egyes irodalomelméleti útmutatásokat olvasunk, önkéntelenül is felmerül bennünk az analógia a művészi alkotómunka elemeinek leírása és valamiféle mechanizmus — külön, önmagában -étező — részeinek leírása között. Az ilyen útmutatás követésével lehet ugyan * Megjelent a Voproszi Lityeraturi 1960. 6. számában. 1 Világirodalmi Figyelő /^eM^J^ ^ ÍS KÜHHVIIlilA U