Világirodalom az ókortól a XVIII. sz. végéig [antikvár]

Részlet:I. A PRIMITÍV KÖLTÉSZETAz emberiség története három nagy korosakra tagozódik: a vadság, a barbárság és a civilizáció korszakára. Az alsó két szakaszt, mely állati őseink emberré válásától az osztálytársadalom kialakulásáig tart, Összefoglalóan ősközösségi társadalomnak nevezzük. Ennek a korszaknak első nagy vívmánya a tagolt emberi beszéd kialakulása; a beszéd lerögzítésére alkalmas írás majd csak a civilizáció hajnalán jelenik meg. Ebből természetesen az is következik, hogy az osztálytársadalom kialakulása előtti időkből Írásos feljegyzések nem maradhattak ránk, s így az emberi történelem mindeddig leghosszabb, többszázezeréves korszakának költészetéről a megszokott módszerekkel ismereteket nem szerezhetünk. Pedig a költészet, az irodalom nem az osztályokra tagozódással együtt jelenik meg, mint ahogy azt a burzsoá tudósok szeretik állítani, akik mindent elkövetnek, hogy az uralkodóosztályok érdemének tulajdonítsák az irodalom megteremtését. "Irodalom", bár nem szövegszerűen rögzített formában, volt már a legősibb időkben is; Íratlan költészet volt ez, mely szájhagyományozás útján terjedt és öröklődött nemzedékről-nemzedékre s létrehozása a szabad nemzetségi-törzsi csoportok műve.Erről a költészetről s ezzel együtt a költészet kialakulásának folyamatáról és legősibb alapformáiról ma már hozzávetőlegesen pontos képünk van. Századunk tudománya igen sók olyan népcsoportot fedezett fel a világ különböző részein, melyeknek életmódja többé-kevésbé megegyezik az ősember kikövetkeztetett életkörülményeivel. Ausztráliában, Hátsó-Indiában, Afrikában, Dél-Amerikában, a Sarkvidéken, még ma is sok, többnyire színesbőrű emberekből álló törzs él a vadság és barbárság különböző fokainak megfelelő viszonyok között. Ezeknek a társadalmi fejlődésben bizonyos okok miatt megrekedt, u'.n. primitív népeknek termelési módja, munkaeszközei és termelési-társadalmi viszonyai hasonlóak az u.n. civilizált- népek őseinek termelési módjához. Mivel pedig a marxizmus egyik kétségbevonhatatlan megállapítása szerint hasonló társadalmi viszonyok hasonló művészeti-irodalmi felépítmény alapját képezik, teljes joggal kereshetjük a civilizáció előtti kultúrfokon élő népek költészetében, az u.n. primitív költészetben a költészet'legősibb formáit, várhatunk feleletet a költészet' kialakulásának izgató kérdéseire. /A primitív költészettel legbehatóbban-George Thomson /olv.: Dzsordzs Tamszn/ a birminghami /olv. börmingemi/ egyetem classica-philologia professzora foglalkozott. Egyik magyarul is megjelent tanulmánya alapján tárgyaljuk a kérdést, s innen vesszük az idézeteket is. Jó összefoglalás á Fónagy Iváné is a gimnáziumok I. osztálya számára 1949-ben kiadott magyar könyvben.