Világirodalom I. [antikvár]

I. ÓKOR A görög Irodalom Az ókori görög irodalom - a vele szoros kapcsolatban fejlődő római irodaloimnal együtt - a maga egészében a rabszolgatartó társadalom terméke. A marxizmus-leninizmus tudománya a rabazolgatársadalmat is a fejlődés láncszemeként mutatja be, amelyen az emberiségnek keresztül kellett mennie, hogy előbbre jusson. "Csak a rabszolgaság tette nagyobb mértékben lehetővé a földművelés és ipar közti munkamegosztást és ezzel az ókori világ, a görög kultura felvirágzását. Rabszolgaság nélkUl nem lett volna görög állam, nem lett volna görög művészet és tudomány; rabszolgaság nélkUl nem lett volna római birodalom. A görögség és a római birodalom adta alap nélkül pedig nem lett volna modern Európa sem." /Engels: Anti-DUhring, Szikra kiadás, IS^»«, 171.1./ A görögségnek az a kezdeményező szerepe, amelyet itt Engels megállapit, a tudomány és a filozófia, a művészet és az irodalom további fejlődésében igen nagy jelentőségű. Marx szerint a görög művészet éa eposz "számunkra még ma is művészi élvezetet nyújt, és bizonyos vonatkozásban mértéket és elérhetetlen példaképet jelent. /Bevezetés a politikai gazdaságtan birálatához. Szikra kiadás, 1951. 37.1./ Engels többek között kiemeli, hogy "az ókornak lángeszű természetbölcseleti megsejtései voltak", és hogy "az ókorból öi>ökül maradt Eukleidés és a ptolemaiosi naprendszer"-/A természet dialektikája. Szikra kiadás, 1948.9. és 11.1./ Hérakleitos, az i.e. 500 körül Ephesosban élt görög filozófus ta-í nitásait Lenin "Filozófiai füzetei" igy jellemzik: "Igen Jó kifei-tése a dialektikus materializmus alapelvének." - 3 -