Világjáró [antikvár]

Könyvek között- A párbeszéd folytatása -Kedves Barátunk!Egy évvel ezelőtt aira kértünk, fogadd el beszélgetésre szóló felhívásunkat. Azt ígértük, hogy a beszélgetés során megmutatjuk neked az irodalom világának megannyi csodáját. Reméljük, nem csalódtál, s készen állsz arra, hogy a megkezdett, de rövid időre félbehagyott beszélgetést, a mi közös irodalmi világ-járásunkat folytassuk.Eddig a történetmondás különböző változataival és példáival ismerkedhettél meg. Olvashattál olyan történeteket a világ keletkezéséről, amelyek istenekről és emberfeletti képességekkei rendelkező hősökről szóltak. Ezek voltak a mítoszok.Találkozhattál valóságos történelmi személyekhez, helyekhez és eseményekliez fűződő régi elbeszélésekkel is, például a honfoglalásról, a csodaszarvasról és a Mátyás királyról szólóakkal. Ezek voltak a mondák.A legjobban, minden bizonnyal, a hihetetlen, valószerűtlen elemekkel átszőtt, kitalált történeteket, a meséket élvezted. Talán máig nem felejtetted el a különféle tréfás meséket. Tündérszép Ilona, Sárkányölő János vagy az ólomkatona meséjét.Hisszük, hogy a történetmondás újabb formái, a hosszabb és a rövidebb terjedelmű kitalált történet, a regény és a kisregény, illetve a hosszabb és a rövidebb elbeszélés, a novella és a rövid történet kapcsán bemutatott művekre is szívesen emlékezel. Esetleg volt módod és kedved azóta újra belelapozni például a kutyás vagy az iskolai témájú történetekbe, a meselevelekbe vagy a Micimackóról, a kis hercegről szóló részletekbe.Már a kezdet kezdetén felhívtuk a figyelmedet arra, hogy a történetmondásnak azonban nem csak ilyen, az élőbeszédre jobban hasonlító formái vannak. A mítoszok, a mondák vagy a mesék történeteit nemcsak prózában, hanem rövidebb so-roki-a tagolt, kötött, vagyis verses formában is el lehet mondani. A töiténetelbe-szélés verses módozataira a tavalyi év során viszonylag kevés példát láthattál. Kellő alapossággal egyedül Petőfi Sándor elbeszélő költeményének, a János vitéznek a versszakait elemezhetted. Be kell őszintén vallanunk, hogy egyszerre annyi minden széppel és jóval szerettünk volna megismertetni téged, hogy többre egyszerűen nem futotta az időből. Igyekszünk most törleszteni az adósságunkat.Arra biztatunk tehát, hogy ismét szegődj mellénk, s keressük fel közösen újra a mítoszok, a mondák, a mesék varázslatos vidékeit. De most elsősorban arra figyeljünk, miként próbálták az irodalom névtelen és neves szerzői a mítoszok, a mondák, a mesék történeteit verses formában elmondani. Ezúttal is legalább annyi érdekességgel és mulatsággal kecsegtethetünk téged, mint egy évvel ezelőtt!ígérjük például, hogy hamarosan megismerheted a mítoszok világához kötődő verses elbeszélő műfajt, az eposzt. Olyan művek részleteit olvashatod, amelyeknek rendkívüli képességűek a hősei, útjukat tennészetfeletti, isteni erők egyengetik, s tetteik az egész közösség, akár az egész ország sorsára kihatnak.Olvashatsz olyan verses történeteket is, amelyek elsődlegesen a mondák világát idézik, sejtelmes, feszült hangulatot árasztanak, előadásmódjuk szaggatott, tömöi". Ezek a balladák.Új tankönyvedben is szerepelnek azután hosszabb verses formájú elbeszélések, vagyis elbeszélő költemények. Fazekas Mihálynak a furfangos Lúdas Matyiről írott verses története a népmesék világát idézi fel majd számodra. VörösmartyVi''i^'yh'''-'!í/, V 'i I': ' U !; ? 'í Vr.\I' /.h 'li II;ii