Világkép és regényvilág [antikvár]

Minél többet foglalkozunk egy íróval (kivált, ha életműve oly hatalmas, mint Máraié), annál nehezebb s felelősségteljesebb szólani róla. A látóhatár tágultával az anyag ellenállása is nőttön-nő. A kezdetben egyszerűnek tetsző dolgok is mind bonyodalmasabbakká válnak, egyre többfelől csavarodnak a fonalak a kutató kezére, új s új adatok és összefüggések garmadájával kell számolnia, nem várt, nem sejtett akadályokkal szembesülnie; hogy közelíthessen az egészhez, el kell vesznie a részletekben, a fény felé igyekezve át kell hatolnia a homályon, megélve közben számos kételyt csüggedést, bizonytalanságot. Az egy-egy nagy alkotó - így Márai - közelében töltött évek, évtizedek elszánt, szívó munkára, feltétlen odaadásra s a küszködés elviselésére nevelnek, elménkbe vésik Kempis Tamás intelmét: "Sokan fognak bele, kevesen lépnek tovább, és csak a legkevesebbek jutnak el a befejezésig."