Világok és ellenvilágok az orosz irodalomban [antikvár]

Világok és ellenvilágok az orosz irodalomszemiotikai tanulmányokban 1. AZ ELSŐ TÍPUSÚ VILÁGKONFLIKTUS: AZ INFORMÁCIÓS (A SZEMIOTIKUS) LÉTFORMA ELKÜLÖNÜLÉSE 1.1. Szerénytelen vállalkozás lenne egy bevezetőben áttekinteni a szemiotika, a kultúra-szemiotika, az irodalom-szemiotika kutatási irányait, eredményeit. A kötet tanulmányainak jobb megértése és méltánylása érdekében azonban mégiscsak hasznosnak bizonyulhat néhány általános megjegyzés, amit az is indokol, hogy részben oktatási segédanyag közreadásáról van szó. 1.2. Az élettelen és az éló' világ információs létformájának a megkettőződése úgy kezdődött és alakult, hogy a DNS-meghatározottság mellett létrejött egy másik: nyitottabb és elkülönültebb információs létforma-építés az információkat felfogó, tároló és feldolgozó szervrendszerek segítségével. Épülni kezdtek a jelrendszerek, a nyelvek. Egyszerűen fogalmazva, egyre több világelem kapottjelet, nevet. Hogy mi volt a jel? Bármi, amit jelként, azaz valami másnak a helyettesítésére használtak. Az volt a jelentése, ami helyett használták. Az elkülönítés révén egyre markánsabbá vált a kettősség: a diszkrét anyagi, energetikai világrend és a jelekkel rögzített információs, virtuális világrend. Az alakítás történeti mechanizmusa egyszerűnek tűnt, azt helyettesítettük jellel, annak adtunk nevet, aminek létét.