"Világok találkoznak" [antikvár]

Előszó A széles és messzire vezető pályaívek közül alighanem a multikulturalizmusé az egyik leginkább figyelemreméltó. Már csak azért is, mivel megjelenése kronológiailag egybeesik nemcsak a nyelvészeti (nyelvi) fordulattal, hanem a nyelvről, a nemzetről, az autochtonitásról és a két/több-kultúráltságról való gondolkodás erőteljes változásával. A XX. században látványosan megszaporodó migrációs mozgalmak (írhatnók: gazdasági és/vagy politikai kényszerből eredeztethetők) hozzájárultak részint az egynyelvűségre törő, legalábbis egyetlen nyelv dominanciáját megvalósítani igyekvő államokban történő s a hivatalos ideológiával szembenálló történések keletkezéséhez, részint olyan elméletek, illetőleg szépirodalmi alkotások létrejöttéhez, amelyek megkíséreltek számot vetni a migráció, az akkui turáció, a hétköznapokban is egyre inkább érzékelhető többnyelvűség, vegyes nyelvűség létezésével és következményeivel. Miközben a multinacionális nagyvállalatok terjeszkedését szemlélve, az angol nyelv világuralmi pozícióba helyeződését és az anyanyelv fenyegetettségét proble-matizálva, a szövetségi rendszerek és a frissen elnyert, kivívott, megkapott önkorlátozásra kényszerülő nemzeti függetlenség egymáshoz való viszonyát tematizálva a globalizáció hatásán elmélkednek egyesek, mások éppen a globalizáció ellenében fogalmazzák a regionális együttműködés lehetségességét, megint mások a különféle kizárólagosságok, szűkkeblű autotochtonitások ideológiáját cáfolandó a polifónia alakzatainak leírhatóságát próbálják meg. Az az elgondolás, miszerint már maga a szó 'dialógikus', valamint az, hogy valójában 13