XI. Madách Szimpózium [antikvár]

Bevezetés Hinc modo ad inferos! Hölgyeim és uraim, kedves kolleginák és kollégák! Utolsó költözésem során jutott eszembe az iménti gondolat, persze nem latinul, hanem magyarul: Innen már csak a túlvilágra!* Társaságunk azonban bizonyos értelemben még az első költözésen is innen van, hiszen változatlanul nincs - a lakáscímemtől különböző - székhelyünk. Az elmúlt év erőfeszítései vegyes ererdményre vezettek; három legfontosabb támogatónk egyikétől ugyanannyit kaptunk, mint tavaly, a másiktól kevesebbet, a harmadiktól semmit. Mégis változatlan ütemben meg tudtuk jelentetni a kiadványainkat, ami kizárólag annak köszönhető, hogy az adó 1%-ából évről évre jelentősebb bevételünk származik. Ez azonban azt jelenti, hogy tartalékainkat, ha nem is éljük fel, de idén nem tudjuk növelni. Az alakulófélben lévő Nemzeti Civil Alapprogram előreláthatólag 2004-ben kezdi meg munkáját. Nagy kérdés, hogy társaságunk érdekérvényesítő képessége elegendő lesz-e ahhoz, hogy sikerrel pályázzunk az NCA-nál. 2003 elején adtuk ki Palágyi Menyhért: Madách Imre neje c. kötetét, amely válogatás volt a Fráter Erzsébet emlékezete II. kötetből. Nem is volt más célja, mint az adó 1%-ának reményében történő osztogatás. Tavasszal Györe Balázs életműsorozatának második kötete, A 9l-esen nyugodtan elalhatok jelent meg, majd néhány héttel később a tavalyi szimpóziumon elhangzott előadások szövegét vehették kézbe az érdeklődők. Ismét új fordítás-szövegekkel gazdagodtunk. Fehér Bence a londoni színnel is elkészült (ez a X. Madách Szimpózium kötetében meg is jelent), így most már komoly esély van arra, hogy apránként elkészül a Tragédia teljes latin fordítása. Kiadványaink sorában különleges helyet foglal el Tomschey Ottó angol .Mózes-fordítása. Tudomásom szerint Madách nagyobb lélegzetű munkái közül eddig csak a Tragédia fordításait vehették kézbe az érdeklődők. *A latin fordításért Fehér Bencének tartozom köszönettel.