XIX. századi úti beszámolók [antikvár]

ElőszóJó érzés előszót írni, mert az azt jelenti, hogy az illető mű elkészült, meg fog jelenni, és kifejti hatását. A jó érzést aztán növelheti az a tény - és az én esetemben ez nagyon is érvényes -, hogy az előszó írójának éppenséggel kedves tanítványa a szerző Rátérve a műre, dicsérendő mindjárt Nábrádiné Jurasek Ibolya tárgyválasztása. Mondhatoánk a legszebb magyar prózát, Petőfi útirajzait tette meg vizsgálata tárgyául. És a XX. század utolsó évtizedeiben igazán önálló tudományággá váló funkcionális stilisztikának az eredményesen alkalmazható módszerét használta fel: az összehasonlító szövegstilisz-tikát. Hogy Petőfi stílusának kiemelkedően magas színvonala részleteiben is kiderüljön, az összehasonlítás másik tárgya Tóth Lőrinc hasonló jellegű műve volt.A szerző világos célt tűzött ki maga elé: Arra kerestem a választ -írja -, hogy melyek a két szerző úti beszámolóinak legjellemzőbb nyelvistilisztikai eszközei. A művek mennyire képviselik a kor által elvárt nyelvi és műfaji normát? De legfőképpen az érdekelt - folytatja -, hogy Petőfi két prózai műve mennyire és miben tér el az akkor megszokottól. Miért érezzük stílusát, nyelvezetét több mint másfél évszázad elteltével is modernnek, élvezetesnek?"Nos, a jól feltett kérdésekre sorra-rendre választ kapunk Nábrádiné alapos, az új pragmatika módszerét is igénybe vevő elemzése alapján. A könyv elolvasása után világossá váük számunkra Petőfi úti leveleinek élő nyelvi közvetlensége, keresedensége, mondatszerkezeteinek változatossága, valamint beszédszerű jellege. De ott áll előttünk Petőfi és Tóth Lőrinc annyira eltérő egyénisége is. Érdekes, de valós következtetése a szerzőnek, hogy Tóth Lőrinc műve sokkal inkább tükrözi a kor nyelvhasználatát, mint Petőfi útirajzai. Ugyanakkor helytálló megállapítása az is, hogy Tóth Lőrinc hivatali jeUegű, részletező pontosságú fogalmazásmódja valójában a korabeli jogásznyelvet tükrözi.Nábrádiné művének felépítése világos, stílusa gördülékeny, szinte olvastatja magát. Bátran ajánlhatjuk tehát tanárainknak, diákjainknak ésElőszó