Zsidó breviárium [antikvár]

Ez a könyvecske nem akar több lenni, mint ami. Nem összegzés, nem lezárás, még csak nem is az elmúlt tíz év időszaki számvetése. Egyszerű - bár elég szűkmarkú - válogatása mindannak, ami az elmúlt évtizedben foglalkoztatott mint a zsidó kultúráért szélmalomharcot folytató lateinert. (A könyv tartalmaz ismeretközlő, publicisztikai írásokat, novellákat és nem saját szerzemények gyanánt fordításban néhány darabot a héber költészetből. Ugyanakkor nem olvasható benne héber prózafordítás. Bár nem a modern elbeszélőkből is összegyűlt egy kötetre való, közölt és még meg nem jelent darabok, amelyek idő és kedv hiányában továbbiakkal nemigen fognak gyarapodni. Ám ha mégis kiadásra kerülnének, szándékom, hogy az ebből kimaradt publicisztikai és egyéb írások is melléjük kerülhetnének.) Bár a magyar tudományos világ magáénak mondhat néhány jeles hebraistát és a judaisztika tudós művelőjét, történészt és irodalmárt, ám Magyarországon nincs számottevő, az értő kritikát is kiálló judaisztikai folyóirat vagy hebraisztikai tudományos orgánum, ahol a tudós világ képviselői, a társtudományok művelői e tárgykörben, költők és írók rendszeresen publikálhatnának. A színvonaltalan, középszerűnél is gyengébb Szombat (együgyű vitáival, a "malsinut" határait súroló leleplező cikkeivel) vagy az egyoldalúan átpolitizált (szinte egy az egyben az acél György-i kultúrpolitika gyakorlatát érdektelenül és érdemtelenül folyató), kritikán aluli Múlt és Jövőn kívül csak olyan gagyi-orgánumok léteznek, mint az Új Élet vagy a kiábrándítóan szegényes Remény, és az olyan "szórólap" szintű újságok, mint az Egység és a "szochnut" fogadóóráiról beszámoló Erec.