1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról (Pp.) [antikvár]

1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról' elsőresz általános rendelkezések I. FEJEZET Alapvető elvek A törvény célja 1. § Ennek a törvénynek az a célja, hogy a természetes személyek és más személyek vagyoni és személyi jogaival kapcsolatban felmerült jogviták bíróság előtti eljárásban való pártatlan eldöntését az e fejezetben meghatározott alapelvek érvényesítésével biztosítsa. A bíróság feladatai a polgári perben 2. § (1) A bíróságnak az a feladata, hogy — összhangban az 1. §-ban foglaltakkal — a feleknek a jogviták elbírálásához, a perek tisztességes lefolytatásához és ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse. (2) A per befejezésének ésszerű időtartama a jogvita tárgyát és természetét, valamint az eljárás lefolytatásának egyedi körülményeit is figyelembe véve határozható meg. Nem hivatkozhat a per ésszerű időn belül történő befejezésének követelményére az a fél, aki magatartásával, illetve mulasztásával a per elhúzódásához maga is hozzájárult. (3) Az (1) bekezdésben foglaltak teljesítésének elmulasztása esetén a fél — az alapvető jogait ért sérelemre hivatkozással — méltányos elégtételt biztosító kártérítésre tarthat igényt, feltéve, hogy a sérelem a jogorvoslati eljárásban nem orvosolható. Az igény elbírálása során a bíróság soron kívül jár el. A kártérítés megállapítását nem zárja ki, ha a bíróság nevében eljárt személynek az okozott jogsérelem közvetlenül nem volt felróható. (4) A bíróság e törvény alkalmazása során annak rendelkezéseit, csak az ebben a fejezetben meghatározott alapelvekkel összhangban értelmezheti. 3. § (1) A bíróság a polgári ügyek körében felmerült jogvitát erre irányuló kérelem esetén bírálja el. ' Kihirdetve; 1952. június 6-án. Az 1972. évi 26. törvényerejű rendelet 64. § (2) bekezdése felhatalmazta az igazságügyminisztert, hogy a törvény egységes szerkezetbe foglalt szövegét a szükséges szövegezési módosításokkal közzétegye. A Magyar Közlöny 1972/94. számában megjelent 1973. január l-töl hatályos szövegezési változások átvezetésre kerültek. Az 1972. évi IV. törvény 15. § (1) bekezdését megállapító 1983. évi 15. törvényerejű rendelet 1. § alapján a bírósági szervezet 1984. január l-töl változott. A változást a továbbiakban külön lábjegyzettel nem jelezzük. Ilyen kérelmet — ha törvény eltérően nem rendelkezik — csak a vitában érdekelt fél terjeszthet elő. (2) A bíróság — törvény eltérő rendelkezése hiányában — a felek által előterjesztett kérelmekhez és jognyilatkozatokhoz kötve van. A bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. (3) A jogvita elbírálásához szükséges bizonyítékok rendelkezésre bocsátása — ha törvény eltérően nem rendelkezik — a feleket terheli. A bizonyítás indítványozása elmulasztásának, illetve a bizonyítási indítvány elkésett voltának jogkövetkezményei, valamint a bizonyítás esetleges sikertelensége törvény eltérő rendelkezése hiányában a bizonyításra kötelezett felet terheli. A bíróság köteles a jogvita eldöntése érdekében a bizonyításra szoruló tényekről, a bizonyítási teherről, illetve a bizonyítás sikertelenségének következményeiről a feleket előzetesen tájékoztatni. (4) A bíróság a bizonyítási indítványhoz, illetve a bizonyítást elrendelő határozatához nincs kötve. A bíróság mellőzi a bizonyítás elrendelését, vagy a már elrendelt bizonyítás lefolytatását (kiegészítését, megismétlését), ha az a jogvita elbírálása szempontjából szükségtelen. A bíróság a bizonyítás elrendelését mellőzni köteles, ha a bizonyítási indítványt a fél neki felróható okból elkésetten, vagy egyébként a jóhiszemű pervitellel össze nem egyeztethető módon terjeszti elő, kivéve, ha a törvény eltérően rendelkezik. (5) Ha törvény másként nem rendelkezik, a bíróság a polgári perben alakszerű bizonyítási szabályokhoz, a bizonyítás meghatározott módjához vagy meghatározott bizonyítási eszközök alkalmazásához nincs kötve, szabadon felhasználhatja a felek előadásait, valamint felhasználhat minden egyéb bizonyítékot, amely a tényállás felderítésére alkalmas. E rendelkezések nem érintik a törvényes vélelmeket, ideértve azokat a jogszabályokat is, amelyek szerint valamely körülményt az ellenkező bizonyításáig valónak kell tekinteni. (6) A bíróság köteles gondoskodni arról, hogy a felek minden, az eljárás során előterjesztett kérelmet, jognyilatkozatot, valamint a bírósághoz benyújtott okiratot megismerhessenek és azokra — törvényben előírt időn belül — nyilatkozhassanak. 4. § (I) A bíróságot határozatának meghozatalában más hatóság döntése vagy a fegyelmi határozat, illetve az azokban megállapított tényállás nem köti. (2) Ha jogerősen elbírált bűncselekmény vagyoni jogi következményei felől polgári perben kell határozni, a bíróság a határozatában nem állapíthatja meg, hogy az elítélt nem követte el a terhére rótt bűncselekményt. 5. § (1) A bíróság — ha törvény eltérően nem rendelkezik — a felek közötti jogvitát nyilvános tárgyaláson bírálja el.