A 2010-ben megválasztott Országgyűlés Almanachja [antikvár]

Szerkesztői bevezető2011 tavaszán múlt húsz éve, hogy az Országgyűlés Hivatala és a Jelenkutató Alapítvány aláírta első megállapodását (1991. május 27.), s ezzel ismét útjára indult a parlamenti almanachok új sorozata". írtuk többször, hogy 1884 és 1942 között létezett már ez a parlamenti műfaj. 1993-ban bemutatott könyvünk kedvező fogadtatása után Szabad György házelnök úr - s szempontunkból nem mellékesen-, történészprofesszor - hathatós segítségével, részletekre figyelő közreműködésével a sorozat megkettőződött, egy történelmi (retrospektív) folyamra és egy kortárs évkönyvsorozatra. A kilencvenes években az a vélemény alakult ki, hogy illő, ha az 19451990 közötti évtizedek 12 hiányzó parlamentjének a történeti feldolgozása is megtörténik. A retrospektív sorozat három, az 1944-45 és 1947-49 közötti, úgynevezett koalíciós korszak"-kötete, talán szerénytelenség nélkül mondhatjuk, szakmai elismerést hozva megjelent. A kortársi évkönyvsorozatból öt kötet forgatható-használható, a mostani a hatodik kötet. A két évtized alatt összesen kilenc kötetet készítettünk, ami egyébként 3428 országgyűlési képviselő életútjának igényeink szerint olvasmányos és pontos feldolgozását jelenti.Történetírói munkánk, reméljük, tovább folytatódhat. Hosszú évek óta készülünk az utolsó szocializmus kori (1985-ös) reformparlament" 421 képviselőjének feldolgozására, ami a politikai átmenet, az elitváltás történeti-szociológiai dokumentálása miatt érdemel különös figyelmet. Két évtizedes gyakorlatunkkal és tudásunkkal készen állunk az 1949-1958 közötti korszak parlamenttörténetének megírására, de szakmailag felkészültnek érezzük magunkat a két világháború közötti hat parlamenti ciklus egyidejű feldolgozására is. A történeti sorozat elsősorban tudományos, másodsorban tájékoztatási célokat szolgál; a kortárs almanachok esetében fordítva van-, a tájékoztatás az első, a tudományos cél a másodlagos. Miközben persze azt reméljük, hogy a kutatók számára is forrásértékű kézikönyveket jelentetünk meg.Az almanachprogram termékei használatának megkönnyítése jegyében 2006-ban a koalíciós kötetek" digitális közzétételével elkezdődött a világhálós könyvterjesztés is. Közös szerencsénkre az Országgyűlési Könyvtárral 2010. november 18-án újabb digitalizációs együttműködési szerződést kötöttünk, amelynek értelmében az öt kortárs kötet -4021 oldal kézirat, 41 darab színes kartogram, 4 darab ülésrend és egy óriástáblázat - része lesz az OGYK Digitális Törvényhozási Tudástárának.Mostani könyvünk a hatodik szabadon választott Országgyűlés (cserékkel együtt) 396 képviselőjének és a Brüsszelbe delegált 25 európai parlamenti képviselőnek az életrajzát, valamint sok-sok működési és szervezeti adatot tartalmaz. A kiadvány munkálatait érdemben az Országgyűlés házbizottságának 2010. október 14-i támogató döntése után kezdtük el. A közvetlenül megelőző parlamentből 194 (50,3%) képviselő került be újra a törvényhozásba; mellettük 175 (45,3%) teljesen új és 17 új-régi" (4,4%), legalább egy vagy több ciklust kihagyó tagja lett a 2010. áprilisban megválasztott Országgyűlésnek. Egyre inkább érdemes nézni az új képviselők idősorának húsz év alatti alakulását: 1990-ben 364 (94,3%), 1994-ben 246 (63,7%), 1998-ban 204 (52,9%), 2002-ben 136 (35,23%), 2006-ban 114 (29,5%), 2010-ben 192 (49,7%) új képviselő jutott be a törvényhozásba, nem sokkal kevesebb, mint 1998-ban - a pártrendszer átalakulásával összefüggésben - a legutóbbi választáskor megállt az új képviselők addig tapasztalt csökkenése. Az életrajzok szinte kizárólag saját kérdőíveink, személyes és elektronikus úton történt adatkérések, majd egyeztetések alapján készültek. Korábbi tapasztalataink szerint a pontosságot, az adatok hitelességét csak a többszöri ellenőrzéssel lehet biztosítani. Az általunk szerkesztett szövegek információit összevetettük az interjúkötetekben, lexikonokban és a napi sajtóban megjelent más adatokkal is. Természetesen a régi" képviselők esetében sem mulasztottuk el a kapcsolatfelvételt.Bár a kilencedik kötetnél járunk, az életrajzok tartalmi megítéléséhez néhány adatgyűjtési és szerkesztési elvet talán mégsem árt elismételnünk. Alapvetően háromféle információ közlésére törekedtünk: a családi háttér lehetőség szerint pontos felvázolására, a képviselők iskolai és munkahelyi életútjának minél részletesebb összefoglalására és a politikai pálya állomásainak, fordulatainak ismertetésére. Igyekeztünk minél több, napra pontos adatot és dátumot közölni, különös tekintettel az Országgyűlésben, a kormányzatban és az önkormányzatokban, illetve a partokban viselt tisztségekre. A parlament politikai-szociológiai összetételének egyik, a törvényhozói működést is befolyásoló sajátossága lett a választásról választásra mind jelentősebb számú önkormányzati előéletű, mi több, érdekeltségű politikus bejutása. Azonban e tekintetben is van némi újdonság. A 2006-2010-es önkormányzati ciklusban - amelyet