A büntető eljárás magyarázata 1. [antikvár]

Előszó Az egy-egy jogterületet átfogóan szabályozó kódexek megjelenését rendszerint követi a törvény kommentárjának kiadása. Ezeknek a kommentároknak a célja elsősorban a gyakorló jogászok munkájának a megkönnyítése, nem feledkezve meg a fontosabb elméleti kérdések kifejtéséről sem. A törvény kommentárját a büntető eljárás gyakorlatában dolgozó szakemberek sem nélkülözhetik. A felszabadulás óta eltelt időszak jogi szakirodalmában előkelő helyet foglalnak el azok az 1957-ben és 1967-ben megjelent kommentárok, amelyek az 1951. évi büntető perrendtartás, illetőleg az 1962. évi büntető eljárási törvényerejű rendelet magyarázatát tartalmazták. Büntető eljárási jogunk az utóbbi kommentár megjelenése óta jelentősen megváltozott. A büntető eljárásról szóló 1973. évi I. törvény (Be) megalkotása fontos lépés volt a fejlett szocialista társadalom építését szolgáló jogrendszer kiépítésében; korszerű, differenciált büntető eljárási rendszert alakított ki. — Bár a Be alapjában időtálló jogszabálynak bizonyul, 1979-ben sor került a módosítására. A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény folytán több, a büntetőjogi szabályozáshoz kapcsolódó büntető eljárási rendelkezés megváltoztatása, illetve kiegészítése vált szükségessé. Ezenkívül a gyakorlati tapasztalatok indokolttá tették a Be néhány olyan rendelkezésének az egyszerűsítését is, amelyek az eljárást szükségtelenül bonyolították. Ezeket a feladatokat oldotta meg az 1979. évi 4. számú tvr. — Módosította a Be-t a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú tvr is. A Be és módosítása a büntető eljárás rendszerében, számos jogintézményében és részletes rendelkezésében a korábbi szabályozáshoz képest fontos változásokat hozott; ezért szükségessé vált új kommentár megírása. Ezt a művet ajánljuk most az olvasó szíves figyelmébe. A kommentárt szerzői kollektíva írta; a szerzők között egyaránt megtalálhatók a büntető eljárási jog elméletének és a jogalkalmazás gyakorlatának a képviselői. A mű szerkesztésénél egységes elvek érvényesültek. A Be szerkezeti egységeinek (fejezet, cím, §) ismertetése két részből: a normaszövegből és a magyarázatból áll. E két rész áttekinthető elkülönítését szolgálja a különböző betűtípusokkal történt szedés. — A magyarázat megírásánál a szerzők nagy súlyt helyeztek az elméleti megalapozásra, de messzemenően szem előtt tartották a jogalkalmazás gyakorlati igényeit is. Arra törekedtek, hogy a kommentár minél használhatóbb legyen. Ezért a magyarázat nem csupán a normaszöveget magyarázó fejtegetéseket tartalmaz, de a 7