A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény magyarázata III. [antikvár]

A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1998. ÉVI XIX. TÖRVÉNY MAGYARÁZATAI MÁSODIK RÉSZ Magyarázat Rendszertani bevezető A büntetőeljárás folyamat, egymást követő eljárási szakaszok és azon belül eljárási cselekmények láncolata. A büntetőeljárási törvény dinamikus része ennek megfelelően sorrendben tartalmazza az egyes eljárási szakaszokra vonatkozó különös szabályokat. A második rész az eljárás első szakaszára, a nyomozásra vonatkozó rendelkezéseket és a második szakasznak tekintendő vádemelésre irányadó szabályokat foglalja össze a IX-X. Fejezet címszó alatt. E rendelkezések azonban (éppen úgy, mint a törvény további részeiben található normák) csak az Első részben foglalt statikus szabályokkal együtt alkalmazhatók. Ennél fogva, mindazon esetekben, amikor a Második rész speciális szabályai kivételt nem tesznek, az itt található rendelkezések alkalmazásakor és értelmezésekor figyelembe veendők és követendők az Első részben rögzített, az eljárási alanyok és jogviszonyok lényegét meghatározó statikus normák is. A magánvádas eljárásokat leszámítva a büntetőeljárás nem folytatható nyomozási szakasz nélkül. Ugyanakkor az eljárás e szakaszára vonatkozó Be. szabályok, csak részben jelentenek kötöttséget az eljárási cselekmények (kötelező) lefolytatását és sorrendiségét illetően. A konkrét ügyekben nincs mindig feljelentés (hiszen az eljárás hivatalból is indulhat), mint ahogyan korlátozott hatókörűek a magánindítványra és a fedett nyomozóra vonatkozó szabályok is, tekintve, hogy alkalmazásukra csak az ügyek töredékében kerül sor. Úgyszin- A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. március 23.