A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény magyarázata V. [antikvár]

A BÜNTETŐELJÁRÁSRÓL SZÓLÓ 1998. ÉVI XEK. TÖRVÉNY MAGYARÁZATA^ HARMADIK RÉSZ XIV. FEJEZET A MÁSODFOKÚ BÍRÓSÁGI ELJÁRÁS Magyarázat Rendszertani bevezető I. A jogorvoslathoz való jog biztosítása a jogállam céljainak és feladatainak megvalósítását szolgálja. Az államnak olyan jogszabályokat kell alkotnia, amelyek eljárási garanciák biztosításával megteremtik az alanyi jogok érvényesítésének lehetőségét.^ Minden processzuális jognak - így a büntetőeljárásnak szintén - éppen az az egyik jellegzetessége, hogy több egymást követő szakaszból áll, s az eljárás folyamatában mindegyik szakasznak egyúttal szűrő szerepe is van. A további szakaszba csak az arra „alkalmas", a törvényi feltételeknek megfelelő ügyek jutnak. Ez a büntetőeljárás egyik garanciája. A büntetőeljárás „fakultatívnak" tekinthető része a fellebbezési eljárás (a másod- vagy a harmadfokú bíróság eljárás), amelyre attól függően kerül sor, hogy az arra okot adó joghatályos fellebbezést benyújtották-e vagy sem. A büntetőeljárás történeti rendszereit vizsgálva megállapítható, hogy a tiszta vádelvű eljárásban, amikor a nép maga bíráskodik a nép- ' A törvényt az Országgyűlés az 1998. március 10-i ülésnapján fogadta el. A kihirdetés napja: 1998. március 23. ' 602/D/1999. AB határozat