A bűnvádi perrendtartás magyarázata I. [antikvár]

Az 1896. évi XXXIII. t.-cz.-be iktatott bűnvádi perrendtartás legnagyobb terjedelmű és legnehezebb törvényeink közé tartozik. A ki e törvényt részleteiben és ezek összefüggésében teljesen átérteni akarja: annak nem csupán a közel hatszáz §-t kitevő nagy anyagot kell elsajátítania, hanem ismernie kell a perjog és az alkotmányjog tudománya megállapította igazságokat, továbbá az évezredes jogtörténeti evolutionak lényegét, valamint az abból meríthető sokoldalú tanulságokat s a nemzeti jogfejlődésen felül az e tárgyban annyira fontos össsehasonlitó joganyagot is; szóval az egész történeti és dogmatikai alapot, melyen törvényünknek rendszere és egyes rendelkezései felépítve vannak. Külföldön, a hol a bűnvádi eljárási jog tudomán^j-ának mind a jogtörténet, mind a dogmatika, mind az összehasonlító jog szempontjából már kifejlett irodalma van, a hol ennélfogva a bűnvádi eljárási jognak és a büntető bírósági szervezetnek alapvető tanait a jogászközönség az elméleti rendszeres művekből és monográfiákból nemcsak elsajátíthatja, hanem tényleg ismeri is, s a hol egyúttal a bűnvádi igazságszolgáltatásnak alkotmányjogi vonatkozásait mind a közjogászok, mind a perjogi irók teljesen felderítették és nemcsak a szakférfiak. de a művelt nagyközönség is hosszú idő óta teljesen átértette: ott a kommentár feladata nem lehet más, mint a törvény helyes értelmének, a különböző rendelkezések ösz-szefüggésének, az egyes §-okhoz csatolt kifejtése s a törvénykezési gyakorlat terén még a leggondosabban előkészített törvény mellett is felmerülő kétségek eloszlatása. Ez okból a kommentár-irodalom a külföldön élesen különválik a joganyagnak rendszeres feldolgozásától. Nálunk mások, és pedig sokkal kedvezőtlenebbek lévén a viszonyok : a kommentár feladata is más leend. Hazánkban a bűnvádi eljárási jog a legújabb időkig nem érvényesült önálló tudomány gyanánt. Eltekintve az évtizedek előtt megjelent s a tudomány