Bővebb ismertető
XIII. FEJEZET. A tanuk.
Irta : EDVI ILLÉS KÁROLY dr. 1. Bevezetés.
I. Minden törvényhozás elsőrangú bizonyítékul ismeri a tanukkal való bizonyítást.
Már a római ÖMm'cWijjer&ew legfontosabb bizonyító eszköznek tekintették a tanú bizonyítást; fősúlyt a tanú vallomásának szóbeliségére, és a tanuk kikérdezésének a feleket megillető jogára helyezvén. Habár a tanuk számát nem határozták meg, mert nem azok számát, hanem, szavahihetőségét tekintették döntőnek : mégis minden jel oda mutat, hogy egy tanú vallomása alapján nem mondták ki a bűnösséget.
A germán joghan az eskütársak és az istenitéletek intézménye háttérbe szorította a tanú bizonyítást; a canonjog azonban a római joghoz csatlakozván, a tanukkal való bizonyítást emelte túlsúlyra. De minthogy az ínquisitorius perben a biró írásbeli tanúvallomások alapján itélt: ez szükségkép a törvényes bizonyítás elméletére s a tanuk osztályozására vezetett.
Az Írásbeliség, habár nem követeli feltétlenül a törvényes bizonyítás rendszerének érvényre jutását, ez eredményt mégis előidézi, mert kétségtelen, hogy az irásheli eljiirás legnagyohi ellensége a bizonyítékok szabad mérlegelésének. A glossatorok és olasz jogászok tehát, a mindinkább kifejlődő Írásbeliségből kiindulva, a bizonyítási jog fejlesztésének czélját abban keresték, hogy minél több osztályzatot és kötelező jogi szabályt állítsanak fel a tanukkal való bizonyítást illetőleg. Ez irány pedig az olasz jogászok nagy tekintélye folytán a XlX-ik századig mindenütt uralkodóvá lett.
A Carolina is ez alapon áll; mert bizonyíték alatt csupán két alkalmas és gyanútlan tanúnak vallomását érti. A gyanúra vezető tényeket is két jó tanúnak kellett igazolni. Egy tanú vallomása sem ehhez, sem a vádlottak elitéléséhez elegendő nem volt. Két tanú hiányában, ha elegendő gyanujelek voltak, kínvallatással s vádlott beismerésének kicsikarásával kellett kiegészíteni a bizonyítékot.
A tanubizonyitás valódi jelentőséget csak a kinvallatás eltörlése után nyert. E nagyobb jelentőség pedig önkényt maga után vonta azt a következményt, hogy a tudomány és törvényhozás a tanuk minél több osztályát a bizonyításnak minél több szabályát igyekeztek
Balogh, Illés, Vargha: A B. P. magyarázata. III. 1