Bővebb ismertető
Szerkesztői előszó
E könyv anyagát a kiadók által 2007. október elején rendezett demokrácia deficitje, avagy a deficites hatalomgyakorlás" c. konferencián elhangzott előadások, korreferátumok képezik.
Joggal kérdezheti az olvasó, hogy miért kellett várni egy esztendőt ahhoz, hogy megjelenjék e kiadvány, s hogy aktuálisak-e mindazok a gondolatok, eszmefuttatások, kritikai elemzések, amelyeket akkor fogalmaztak meg a résztvevők, vagy amely kutatási eredményekről annak idején számoltak be a résztvevők. A késésnek több oka is volt.
Az első, hogy a konferencián elhangzott kiváló előadások csak nehezen (több szerző esetében sok-sok hónapos csúszással) jutottak el a szerkesztőkhöz. Az is fölvetődött időközben, hogy együtt jelentetjük majd meg egy másik, a magyarországi korrupciót vizsgáló (szervezés alatt álló) konferenciánk eredményeivel. A legnagyobb problémát az okozta, hogy az írásos anyagok összességükben kissé eklektikusak voltak.
Ugyan a konferencián, mint előadások (hozzászólások) érdekes és fontos kérdéseket feszegettek, azonban az általunk kialakított tematikai rendszerbe néhányan (pontosabban: jó néhány írás) „nem fértek bele". Ezért kén3^elenek voltunk válogatni, aminek az lett az eredménye, hogy több olyan referátum sem került be a kötetbe, amelyek ugyan elhangzottak, de „kilógtak" a mai magyar államszervezetet, közigazgatást, politikai rendszert, demokráciát, állampolgári részvételt, esélyegyenlőséget, diszkriminációt és a helyi hatalom működését jelentő tematikai blokkokból. (E miatt a szerkesztők elnézést kérnek ama néhány résztvevőtől, akik küldtek írásos anyagot, de az itt írtak miatt nem szerepelnek a könyvben.)
S végül még egy olyan szempontról kell szólnunk, ami befolyásolta a mostani megjelentetést, nevezetesen, a kiadvány, illetve a téma aktualitása, ami nem hisszük, hogy a napjainkban zajlódó politikai történések miatt különösebb bizo-njátásra szorulna. Igy nyugodt szívvel adják közre a szerkesztők az egy évvel ezelőtt elmondott, s később írásba foglalt itt közölt munkákat, hiszen bár esetenként a konkrét politikai események olykor-olykor meghaladták mindazt, amit papírra vetettek, de az írások és a benne foglaltak túlnyomó része időt álló; a jövőt illető tanulságokra, anomáliákra, a demokrácia deficitjeire hívja föl a figyelmet.
S hogy ezeket kiküszöböljük, rengeteg a teendőnk. A szerkesztők e könyv útjára bocsátásával kívántak ehhez az embert próbáló, emberöltőt átívelő közös munkához hozzájárulni.
Pécs, 2008. október
Csejkó Ferenc - Horváth Csaba
1976-ban született Gyulán, jelenleg is itt él. Egykori középiskolájában, az Erkel Ferenc Gimnáziumban tanít magyart és történelmet, 2006-tól a Bárka folyóirat szerkesztője.
Első novelláskötete 2003-ban jelent meg, Szindbád nem haza megy címmel, a Tiszatáj Alapítvány gondozásában.
Második kötete, az Árnyas utcai szép napok ugyancsak a Tiszatájnál, a 2008-as könyvhéten látott napvilágot, s ugyanúgy elbeszéléseket-novellákat tartalmaz.
A térképnek, háttal címmel 2010-ben jelent meg kispróza-kötete, a Gyulai Hírlap Kiadó szerkesztésében.
A 2011-es könyvhétre Kis és egyéb világok című kritikakötetével jelentkezett a FISZ-nél, amely 2015-ben, ugyancsak a könyvhétre, Ki mondta, hogy jó volt című regényét is kiadta.
2015 őszén jelent meg – Farkas Zoltán, az Ektomorf zenekar énekesének közreműködésével – Outcast című életrajzi kötete, az Athenaeum gondozásában.
Novelláit angol, német, olasz, román és szerb nyelvre fordították le.
Lengyel László (Budapest, 1950. november 22. – ) jogász, közgazdász, publicista, politológus, az ELTE docense. Szülei: Kovács Ágnes néprajzkutató és Lengyel Dénes író, Szentimrei Jenő író unokája, Benedek Elek író dédunokája.
1974-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) jogi karán (ÁJK).
1984-ben a közgazdaság-tudomány kandidátusa lett.
1976-tól a Pénzügykutatási Intézet tudományos munkatársa, 1987-től a Pénzügykutató Rt. tudományos igazgatója, 1990-től elnök-vezérigazgatója.
1987-ben részt vett a „Fordulat és reform” című tanulmánykötet összeállításában.
1988. április 9-én a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) kizárta tagjai közül Bihari Mihállyal, Bíró Zoltánnal és Király Zoltánnal együtt.
Alapító szerkesztője a 2000 folyóiratnak, majd 1989–1999 között szerkesztője.
1990-től az ELTE ÁJK Politikatudományi Intézetének docense. Oktatási témája a magyar kormányok, fő kutatási területei közé pedig a magyar politikai rendszer, a Kádár-korszak, illetve a rendszerváltozás problémaköre tartozik.
1992–2005 között tagja a Politikatudományi Szemle szerkesztőbizottságának.
A Magyar Politikatudományi Társaság tagja.
1998. január 6. és 2010. december 19. között az Magyar Távirati Iroda (MTI) felügyelőbizottsági tagja