Bővebb ismertető
Bevezető
Itt állunk a harmadik évezred küszöbén. Kulturált, művelt emberek - az élet szinte valamennyi területére kiterjedő - aktív részvételére van szükség ahhoz, hogy a huszonegyedik század kihívásainak eleget tudjanak tenni. Az oktatás, a képzéssel - a kutatás és fejlesztés mellett - egyike azon szellemi javaknak, amelyek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a munkaadók és a munkavállalók lépést tudjanak tartani a folyamatosan változó technikai-technológiai folyamatokkal, azaz az elkövetkezendő időszak kihívásainak meg tudjanak felelni.
A humán erőforrás fejlesztésének elősegítésére az Országgyűlés és a kormányzat 1990 óta több mint százötven új törvényt, kormány-, valamint miniszteri rendeletet alkotott, amelyek közvetlenül, vagy közvetve érintik a felnőttek (és a fiatalok) szakmai képzését. A törvények közül is a leglényegesebbek az oktatásra-képzésre vonatkozó törvények. Ezek: az 1993-ban hatályba lépett közoktatási, szakképzési és felsőoktatási törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról, továbbá a felnőttképzésről szóló törvény, valamint a hozzájuk kapcsolódó jogszabályok.
A szakképzésről szóló törvény hatályba lépése után megjelentek az annak végrehajtását biztosító miniszteri rendeletek, amelyek megteremtették az államilag elismert szakképesítések rendszerét. Kidolgozásra kerültek az egységes elveken alapuló szakmai és vizsgáztatási követelmények, valamint meghatározásra kerültek a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételei is.
A felnőttképzésről szóló törvénnyel párhuzamosan jelent meg a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait tartalmazó miniszteri rendelet, majd később napvilágot látott a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditálásáról szóló, valamint a felnőttképzés normatív támogatásáról szóló kormányrendelet.
A felnőttképzés jogszabályai, támogatási rendszere
7