A gazdaság jogi alapjai II. [antikvár]

XIII. fejezet A kooperáció és a verseny jogi szabályozásának alapjai 1. §. A vállalatok közötti kapcsolatrendszer jogának felépítése 1. A piaci magatartás jogáról általában 2. A vállalatok közötti szerződéses rendszer és a szerződések osztályozása 1. A piaci magatartás jogáról általában I. A vállalatok közötti horizontális kapcsolatok elsősorban áruviszonyokat jelentenek. Az áruviszonyok jogi formája pedig a polgári jogban kialakult szerződéses megállapodás, éppen ezért a vállalatok közötti horizontális kapcsolatok alapvetően a szerződési jogba tartoznak. Ugyanakkor azonban a vállalatok közötti kapcsolatrendszer a szerződéses kapcsolatokon túlnövő terület. Ennek alapját a vállalatok piaci magatartásának jogi szabályozása képezi, amely magába foglalja az együttműködést és a piaci versenyt egyaránt. A vállalatok közötti kapcsolatrendszer egyik legfontosabb, jogilag is tükrözött alapelve a szocialista együttműködés elve. A Polgári Törvénykönyvbe foglalt, de a szűk értelemben vett polgári jog körén túllépő alapelvi rendelkezés szerint a szerződéses partnereknek a szocialista együttélés követelményei szerint, kölcsönösen együttműködve kell eljárni. Az együttműködést elsősorban a kötelezettségek pontos teljesítésével és a jogok rendeltetésszerű gyakorlásával kell megvalósítani. A vállalatok közötti együttműködési kötelezettség túlnyomórészt a konkrét szerződéseken belül jelentkezik és főleg a huzamosabb szerződések, illetve a szerződéskötés és a teljesítés szabályai tartalmaznak erre vonatkozóan rendelkezéseket (1. XIV. fejezet). A vállalatoknak azonban a szerződési kapcsolatokon kívül is együtt kell működniük, nem passzívan, hanem kezdeményezően kell eljárniuk, figyelembe véve a népgazdaság érdekeit, a társadalmi tulajdon gyarapításának követelményeit, a szükségletek tervszerű kielégítését és a másik fél érdekeit is. Ez általános alapelv, melynek konkrét megnyilvánulásai is vannak - mint pl. a XIX. fejezetben látni fogjuk a beruházásoknál, hogy az egymással szerződéses kapcsolatban nem lévő vállalkozókra (tervezők, kivitelezők stb.) is kiterjed az együttműködési kötelezettség. Ez utóbbinak nem teljesítése az általános feltételek fennállása esetén (1. XVII. fejezet) kártérítéssel is szankcionálható. II. A gazdaságirányítási reform előtti jogunk alapvetően a vállalatközi együtt-