A gyermeki jogokról és érvényesülésükről Magyarországon [antikvár]

DR. BÍRÓ ENDRE: A gyermeki jogok, mint új jogágazat Gyermeki anyagi jogok és gyermeki eljárásjogok I. A gyermeki jogok fogalma és helye a jogági struktúrában Ag3'ermeki jogok külön absztrakciós szintet képeznek a jogági struktúrában. Egyfelől a gyermeki jogok nem azonosak az emberi-állampolgár! jogok gyermekekre vonatkoztatásával (szűkebb, tágabb és más körűek a gyermeki jogok, mint az emberi-állampolgári jogok); másfelől nem azonosak a gyerekekre vonatkozójogok összességével sem. (Nem minden jogág gyerek-jogalanyra is alkalmazandó szabályai gyermeki jogok!) Gyermeki jogok a „gyermek"-absztrakciójú jogalanyra megalkotott jogok rendszere, összessége. A gyermeki jogokba csak azok a jogi normák és azok a jogi rendelkezések tartoznak, amelynek az alanya „a gyermek". (A Gyermekjogairól szóló Egyezmény kihirdetéséről rendelkező 1991. évi LXIV. törvény szerint gyermek: a tizennyolcadik évét be nem töltött személy.) Ebben a felfogásban a jognak vannak a „gyermeknél" magasabb szintű absztrakciós normái az emberi-állampolgári jogok körében („az ember", „az állampolgár", „a személy" jogai), amely normák a gyermeki jogok tartalmi kereteit is meghatározzák. S vannak a jogi normák absztrakciós struktúrájában a gyermeki jogok mellett vagy alatt elhelyezkedő, más szintű jogágak és jogi normák, amelyekben meg kell jelennie ezeknek a magasabb absztrakciójú gyermeki jogi tételeknek -például azokban, amelyeknek alanya a „tanuló", az „ellátott, a „gondozott", „beteg", „lakos", „fogyasztó", „elkövető", „terhelt", „vádlott", „elítélt", „munkavállaló", „utas", „vevő", „ügyfél", a „peres fél", a „kérelmező", a „megrendelő", „megbízó", „kötelezett", „tag", „fogyatékos személy", „sportoló", „szerző", „művész", „tulajdonos", stb. A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) tételesen is megfogalmazza a fentieket a törvény gyermeki jogokra vonatkozó általános részében: „Gyvt. 5. § E törvény alkalmazásában h) gyermeki jogok: a Magyar Köztársaság Alkotmányában, a Gyermek jogairól szóló, New Yorkban, 1989. november 20-án kelt Egyezmény kihirdetéséről szóló 1991. évi LXIV. törvényben és más törvényekben megfogalmazott, a gyermeket megillető jogok összessége," A gyermeki jogoknak - a fentiek értelmében - általában nincsenek konkrét jogviszonyai. Az emberi jogok sem jelennek meg (csak kivételesen) konkrét, sajátos jogviszonyban; az emberi jogok is „csak" valamilyen mértékben érvényesülnek vagy sérülnek a jogi szabályozás illetve jogalkalmazás során az eggyel-kettővel szűkebb absztrakciójú konkrét jogági jogviszonyokban. Általában tehát a gyermeki jogok is valamely konkrét ágazati-szakmai jogviszonyban valósulnak meg, vagy sérülnek. (Például tanulói jogviszonyban, betegjogi viszonyban, szociális ellátotti státuszban, munkajogviszonyban, gyermekvédelmi gondoskodás során, büntető eljárásban, közigazgatási jogviszonyokban és eljárásokban, polgári jogi és családjogi viszonyokban, peres vagy nemperes eljárásokban, stb.)