A hazai polgárság társadalmi problémái a rendiség felbomlásakor [antikvár]

Eredeti célunk a polgárság, a magyar negyedik státusnak a rendiség és liberalizmus fordulópontján politikai érvényesülésért, tehát elsősorban országgyűlési befolyásért vívott küzdelmének bemutatása volt. Mikor az erre vonatkozólag gyűjtött anyag feldolgozására sor került, kitűnt, hogy a tárgy teljes megértése a városi társadalom leglényegesebb problémáinak, úgyszintén egyes városi intézményeknek ismerete nélkül el nem érhető. A feladat tág köre miatt e kérdések önálló tárgyalása mellett döntöttünk. A továbbiakban a kiadás körül felmerülő anyagi akadályok szerepeltek gátló okként, miért is a kidolgozott és a városi polgárjogról, a városi hatóságról, a céhrendszer bomlásáról, végül a városi értelmiségről szóló négy fejezet közül csak az első kettő jelenhetett meg. A magyar városok történetére vonatkozólag még hiányzanak a modern - társadalmi és gazdasági - szempontok szerint készült analitikus munkák. A pozitivista történetírás nagy városmonografiái e ponton csak elszórt anyagot szolgáltatnak. Ily körülmények közt, mikor a fejlődés menetének bemutatására vállalkozunk, nem számíthatunk végleges eredmények elérésére. Célunk inkább a problémák felvetése volt. Munkánkat csupán vázlatnak tekintjük, melynek kitöltésére, megállapításaink helyesbítésére, illetve igazolására egy ezekután következő részletkutatás lesz hivatva.