A házasság Európában a jogegységesítő törekvések tükrében [antikvár]

I. Bevezetés 1. Jelen kötet célja, felépítése; a vizsgálat módszere 12 a) A házasság megkötése, fogalma: mi a házasság az európai felfogás szerint? Az Emberi Jogok Európai Bíróságának és az Európai Unió Bíróságának gyakorlata 12 b) Mi a házasság inkább: szerződés vagy szövetség? Az Európai Családjogi Bizottság Elvei és az európai nemzeti megoldások 14 d A Családjogi Modelltörvény: egy gondolatébresztő egységesítési kísérlet 15 2. Az Európai Családjogi Bizottság és tevékenysége 15 aj Megalakulása és célja 15 b) A Családjogi Elvek kidolgozásának menete 16 cJ Az Eivek megalkotása során alkalmazott módszer 17 d) A CEFL tevékenysége 2001 és 2013 között 19 e) Azon családjogi jogterületek kiválasztása, melyeken az Elvek kidolgozásra kerülnek 21 3. A Családjogi Modelltörvény 22 A házasság a társadalom hagyományos intézménye, s egjnittal a polgári jog, a családjog által első helyen rendezett partnerkapcsolat. Létjogosultsága nem is kétséges, még akkor sem, ha számos tény megkérdőjelezni látszik a házasság primátusát. Napjainkban az első házasságot egyre később kötik meg, a házasságkötési életkor kitolódik, sok a felbomlott házasság, a bontások száma is folyamatosan magas, mindezek mellett pedig a házasságon kívüli partnerkapcsolatok száma is nö. Az utóbbiak köréből az ún. regisztrált, vagy bejegyzett partnerkapcsolatok azok, amelyeket a jog is elismer, míg a de facto, tényleges együttélésen alapuló élettársi kapcsolatokat a családjog, illetve a polgári jog csak korlátozottan ismeri el, ugyanakkor az élettársi kapcsolatokban élők száma meglehetősen magas. Azt a kérdést jelen kötetben nem tárgyaljuk, hogy mi az oka az élettársi kapcsolatok nagy számának, és mennyiben jelenthetnek vagy jelentenek „riválist" a házasság tekintetében; társadalmi elfogadottságuk azonban tény, még akkor is, ha ez az elfogadottság Európa különböző országaiban eltérő.