A helyi önkormányzás iratmintatára [antikvár]

ELOSZO Ezen iratmintatár készítői - ugyan támaszkodtak a korábbi kiadásokban közzétett különböző tartalmú és formátumú konkrét dokumentumokra is, de - továbbra sem törekedtek - már csak az önkormányzás megvalósulásának sokszínűsége miatt sem - a teljességre. Ugyanakkor a kötet összeállítói az uniformizálással, a leegyszerűsítéssel összefüggő veszélyektől is igyekezték magukat távol tartani. Ez utóbbi szándék érvényesülését tükrözi vissza a gyűjteményes (irat)mintatár tartalma. A kötet összeállítói egyes esetekben egymás mellé rakták az azonos eredmény elérését biztosító, de eltérő tartalmú és formátumú mintákat, míg más esetekben a minták közötti eltérésre, az egyazon tartalmú és formátumú minták ellentétes szakmai (elméleti és/vagy gyakorlati) megítélésére a lábjegyzetekben tettek utalást, illetőleg hívták fel az olvasó figyelmét. Az önkormányzás elmúlt tizenöt évének - az önkormányzatok újszerű megoldásai, útkereséseinek biztató jelei, a külföldön bevált tapasztalatok átvétele és alkalmazásuk - eredményeként egyes régi minták tartalmilag és formailag is megújultak, illetőleg új, eddig még nem alkalmazott minták láttak napvilágot. E folyamat eredményét a kötet szerzői is igyekeztek hasznosítani és e gyűjteménybe foglalva közre adni. Az említett megújulási folyamathoz - nem kis eredménnyel - néhány jogi, törvényességi megoldás is hozzájárult: gondoljunk itt egyrészt az Alkotmánybíróság néhány nagyjelentőségű - önkormányzatokkal összefüggő - határozataira, másrészt a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok törvényességi ellenőrzéseinek szemléletet és gyakorlatot formáló erejére. A mintatár összeállítói az általuk összegyűjtött hatalmas mennyiségű iratminta kötetbe válogatása során, a fontosabb mintatípusok bemutatásakor arra is törekedtek, hogy a gyűjtemény közreadásával - a vélhetőleg széles olvasótáboron belül - az önkormányzás elméletét és/vagy gyakorlatát (is) ismerő és művelő szakemberek, továbbá a szakirányú képzésben részt vevő hallgatóság mellett, az önkormányzás iránt „csak érdeklődő" állampolgár is kellő segítséget és eligazodást kapjon. Az egyes iratminták a mindennapi joggyakorlat során is jól hasznosíthatók, mivel a kötetbe „beválogatott minták" nem csak a hazai gyakorlati igényeknek, de - vélhetően - a szakmaiság külföldi követelményeinek is megfelelnek; stílusuk és nyelvezetük, pedig a szolgáltató közigazgatással szemben támasztott igényeket is kielégítik. A minták első csoportja a normatív szabályozást igénylő - helyi közügyek körébe sorolandó - legfontosabb témaköröket foglalja magában. A második egység a képviselő-testület egyes tevékenységi köréhez kapcsolódó, egyedi (konkrét) határozatait (döntéseit) tartalmazza. A következő blokk az önkormányzat tisztségviselői által kiadmányozott normatív utasításokat fűzi egybe. Ezt követik a képvi-selő-testületi, a képviselői és a bizottsági működés alapdokumentumai; a polgármesteri és a jegyzői jogállás és tevékenység, illetőleg az önkormányzati hatósági ügyek tipikus iratmintái. Végül a kötetet a községalakitás folyamatának, valamint a megyei (fővárosi) közigazgatási hivatalok működésének alapvető dokumentumai zárják. (szerkesztő)