"A két világháború közötti Magyar Királyság rendvédelme" [antikvár]

Bacsa Gábor Határrend és határforgalom Magyarország déli határán (1921-1941) Két ilyen viszonylag széles köríí témát egy rövid előadás keretében csak a teljesség igénye nélkül lehet bemutatni, csak utalni lehet azokra a fontosabb tényekre, amelyek a határrendet és a határforgahnat a két világháború között jellemezték. Inkább csak a változásokra szeretnék rámutatni. Ennek előrebocsátása után előbb a határrenddel, majd a határforgalommal foglalkozom. 1. A határrend A határrend a határőrizet egyik fontos eszköze. Ezért léte hosszú időre nyúlik vissza, egyidős az országhatárral. A teriUetet, ahol érvényesül, a levéltári és egyéb korabeli iratok többféle elnevezéssel említik, pl.: határterület, határkerület, határöv, határövezet, határzóna, határsáv stb. Nem foglalkozom e nevek fejtegetésével, a határrenddel kapcsolatban csak hármat emelek ki közülük: a határterületet, a határkerületet és a határsávot, mert ezek használata, tartalmának meghatározása a jogszabályokban is megtalálliató. A Magyar Értehnező Szótár szerint a határterűlet az (ország)határ menti terület. Álláspontom szerint ez az alapja, forrása az összes többi ezzel kapcsolatos intézménynek, ez az elsődleges. Ha van határvonal, objektíve van mellette határterület is. Történehnünk során az ország határmenti területének, az ún. határterületnek mindig voltak az ország többi területétől eltérő sajátosságai. A gyepű-rendszer idején a gyepűvonal mellett fekvő terület, az ún. gyepűelve lakatlan volt, vagy csupán gyéren lakták. A hódoltság határán lévő végvárak kömyékén mozgó alakulatokkal rendszeresen portyáztak, a határőrvidék ugyancsak szigorúan ellenőrizték. E sajátosságokhoz tartozik, hogy általában ezen a területen helyezkedtek (helyezkednek) el a határt őrző alakulatok. Itt az általánostól eltérő vagy azon túlmenő szabályozás is érvényesül, amely valaminek (valamiknek) a korlátozását, valakinek (valakiknek) a kötelességeit, illetve jogait írja elő, s mindennek következményeként egy külön rend, a határrend érvényesül. A határkerületben folyó életviszonyok szabályozásához meg kell határozni e terület mélységét, mert enélkül nem lehet megállapítani az erre vonatkozó normatívák területi hatályát. Az életrend kialakítása egyrészt nemzetközi egyezményekre, másrészt belső jogszabályokra, rendeletekre utasításokra épül. Nemzetközi egyezmények megkötésére a két háború között csak a határvonalak végleges megállapítása és kitűzése után került sor. Kezdetben csak ideiglenes megállapodások jöttek létre, pl. magyar-jugoszláv viszonylatban 1924-b6n a kereskedelmi tevékenységre vonadcozóan, 1921-ben a fold megművelésével és 1925-ben a határforgalom lebonyolításával kapcsolatban. A két állam között átfogó egyezmény megkötésére 1926-ban Belgrádban került sor. Ezt követte az 1928-ban elfogadott "Pótjegyzőkönyv". Valamennyi 1929. november 18-án lépett hatályba. Jugoszlávia megszállása után, 1941-ben kötötték meg a Független Horvát Állam kormányával "A határszéli forgalom szabályozása a magyar-horvát szerződéses viszonylatban" c. egyezményt. A továbbiakban ezeket az egyezményeket figyelembe véve vizsgálom a déli határon kialakult hatáxrendet. A határkerület intézményét a vámszabályok már a múlt században ismerték, és az az erdélyi vámhatáron 1891-ig valóban létezett is. A vámhatár többi részén a határkerületre azért nem volt szükség, mert egyrészt a vámhatárt erős forgalmi akadályt jelentő természetes határok alkották, másrészt a katonai határőrvidék intézményének feimállása idején a forgalom egyébként is szigorú ellenőrzésnek volt alávetve. Az erdélyi határszélen fennállott határkerületet 1851-ben azért szüntették meg, mert arra számítottak, hogy az akkoriban negerősitett csendőrség a pénzügyőrséggel együtt képes lesz a vámhatárt kellőképpen megvédem. Bár ez nem igy történt, a határkerületet nem állították vissza. Az 1920. március 8-án kelt HM-intézkedés határövezet létrehozásával foglalkozik, amelynek mélységét 8-10 km-ben határozza meg. Az intézkedést indokolta a csendőrség és a pénzügyőrség bevonása a határőrizetbe. Ezt megelőzően a határőrség létesítésével kapcsolatos "Ideiglenes tervezet" 4. §-a szerint "A határőrség működési területe egy, a had- és belügyminiszterek által megállapítandó határövben fekvő összes községek és városok belső és külterületére teijed ki." A határkerület fogahnát a vámőrség létesítéséről szóló, 1921-ben kiadott rendelet határozza meg. Ebben a következőket találjuk: a magyar állam területe önálló és egységes vámterület, amelynek határát, a vámhatárt, rendszerint az államhatár alkotja. "A vámhatár mentén végighúzódó teriiletöv, amelynek belső határát a pénzügyminiszter állapítja meg, a határicerület. A határkerület belső határa a belső vámvonal, amelyen innen fekvő terület a belső vámterület." (6.000/1921 MT rend.) A rendelet a határkerületekben különböző korlátozásokat állít fel, pl.: a határkerületten házaló ipart űzni, a vámhatár közelében épületeket és kerítéseket emelni, utakat nyitni, továbbá határvizeken kompokat, átjárókat, hidakat és eféléket létesíteni csak a vízügyi hatóság hozzájárulásával szabad, elleidcező esetben azok lebonthatók.