Bővebb ismertető
A magyar társadalom az elmúlt közel egy évtized során gyökeresen átalakította intézményrendszerét, demokratikus köztársasági berendezkedést hozott létre és napjainkra fenntartható növekedési pályán haladó piacgazdasággal bír. Mindez komoly elismerést váltott ki világszerte, eredményeink elismerését tükrözi felvételünk az OECD-be, küszöbönálló NATO csatlakozásunk és jó esélyeink az EU-ba történő belépésre. A kormány átfogó integrációs stratégiája keretében Magyarország az azonos demokratikus értékrend alapján a teljes jogú és átfogó euro-atlanti integrációra törekszik. Az elmúlt három évben a Kormány sokat tett ennek érdekében, tevékenységéről a következő oldalakon részletesen is beszámolunk; a bevezetőben a legfontosabb elemeket ismertetjük.
1. Az elmúlt három évben a magyar gazdaság túljutott a piaci átalakulás miatt elkerülhetetlen tömeges megrázkódtatásokon, teljesítmény- és életszínvonal-visszaesésen. Létrejöttek a modern piacgazdaság működésének alapvető tulajdoni, intézményi, jogszabályi feltételei. 1995-96-ban a kormány - a polgárok áldozathozatalára és a vállalkozói aktivitás kibontakozására támaszkodva - sikeres stabilizációt hajtott végre. Ennek eredményeként a gazdálkodás egyensúlyi problémái kezelhetővé váltak (lényegesen csökkent a külső adósságállomány, az összjövedelemhez képest az államadósság aránya, a külső fizetési mérleg passzívuma és az államháztartás deficitje); megerősödött a vállalkozások versenyképessége. Ezen a biztonságos alapon a múlt év második felétől már egyértelműen és lendületesen emelkednek a gazdaság teljesítményei: a termelés, az export és a beruházások, és ez évben már megvannak a feltételei annak is, hogy kismértékben és fokozatosan növekedjen a lakossági fogyasztás. 2. A mai helyzet lehetőséget kínál olyan gazdaságpolitika érvényesítésére, amely túllép az évtizedek óta időről-időre kiéleződő egyensúly vagy növekedés problémán, és az ezzel együtt járó húzd meg -ereszd meg típusú beavatkozási gyakorlaton, esélyt nyújt egy kevesebb megrázkódtatással járó, áttekinthetőbb és kiszámíthatóbb gazdasági fejlődésre. A kormány olyan középtávú (az 1998-2000. közötti időszakra vonatkozó) gazdaságpolitika fő irányairól határozott, amely képes alátámasztani a gazdaság tartós és gyorsuló teljesítménynövekedését, de úgy, hogy e növekedés egyensúlyőrző maradjon és az infláció fokozatos mérséklődéséhez vezessen. A Nemzeti Agrárprogram az agrártermelés kedvező adottságaira, hagyományaira és az ezekből fakadó komparatív előnyökre építve fogalmazza meg az ágazat fejlesztésének feladatait, az EU-hoz való csatlakozással kapcsolatos érdekeinket és kötelezettségeinket is figyelembe véve.
3. Befejeződött a munkaerőpiac radikális átrendeződése. 1996-ban a foglalkoztatottak számának évek óta tartó csökkenése megállt, a munkanélküliségi ráta nemzetközi összehasonlításban közepes szinten stabilizálódott. Továbbra is jelentős gondot okoznak azonban az átrendeződés következményeként korábban kialakult problémák, nevezetesen a regionális, a tartós és az ifjúsági munkanélküliség. A területi struktúrában helyre kell billenteni az ország nyugati (fővárosi) "dőlését", összehangolt támogatásokkal célszerű ösztönözni az elmaradott térségek leginkább fejlődőképesnek ítélt részét. A területfejlesztési támogatásokra jutó összeg az 1994. évi 6,4 milliárd forintról 1996-ra 14,3-re emelkedett, az 1997. évi előirányzat pedig már 18,3 milliárd forint.