A környezetbiztonsági ellenőrző rendszerek infrastruktúrája [antikvár]

Összefoglalás és javaslatok ÖSSZEFOGLALÁS ÉS JAVASLATOK Fehérvári Pál A környezetbiztonság fejlesztésére kidolgozott munkaközi tanulmányok felölelik a problémakör teljes területét. Ennek keretében foglalkoznak a környezetbiztonságra vonatkozó nemzetközi egyezmények bemutatásával, feltárják hazánk nukleáris és vegyi veszélyeztetettségét, valamint elemzik az előrelépés lehetőségeit. A tanulmányok rámutatnak arra, hogy az elmúlt évtizedekben a világ számos országában, így hazánkban is rendkívüli mértékben megnőtt a természeti erőforrások kiaknázása és a gazdasági tevékenységekből adódóan a környezet terhelése, valamint az emberi és a természetes környezet minőségének károsodása, a környezetre gyakorolt hatásokból eredően a helyi, a regionális és a globális környezetváltozás kockázata. A káros környezeti hatások, az azokat kiváltó okok és összefüggések felismerése után egyértelművé vált, hogy ezek a folyamatok nem ismernek országhatárokat, hatásai nagytérségi vagy globális mértékűek, ezért csak nemzetközi szinten lehet összehangolt lépéseket tenni a káros hatások mérséklésére és a további károsodás tudatos, tervszerű megelőzésére. Ennek megfelelően a tanulmányok bemutatják a környezetbiztonság szempontjából fontos nemzetközi egyezményeket, és az azokba foglalt kötelezettségeket, amelyek végrehajtása megteremti hazánk európai integrációjának környezetvédelmi szempontú alapjait. A környezetbiztonság helyzetének és a korszerűsítés szükségességének bemutatása során a környezetbiztonság valamennyi részterülete elemzésre került, így a környezetbiztonsági informatika, a kémiai és nukleáris biztonság személyi és technikai feltételrendszerének megteremtésére, valamint a környezeti kárelhárításra szakosodott szervezetek létrehozásával összefüggő kérdések és teendők. A tanulmányok feltárták, hogy az ezeken a területeken tapasztalható hiányosságok régóta fennálló körülményekre és okokra vezethetők vissza, mivel mindenhol tapasztalható a decentralizáltság, a területi és tárca szintű érdekeltségek dominanciája és a racionális működés hiánya. Ezeket a problémákat tetézi jogrendszerünk „puhasága", ebből adódóan a szankcionáló intézkedések visz-szatartó" erejének hiánya, valamint a hatóságok hibásan értelmezett gyakori .jószívűsége". Sürgető igény, hogy a közigazgatás korszerűsítése során létrejöjjenek a környezetvédelem, a környezetbiztonság hatékonyabb működtetésének feltételei. Ezzel a megoldással, továbbá az egyes szakterületek feladatrendszerének meghatározásával és a jelenlegi „pazarló" átfedések megszüntetésével lehetőség nyílhat arra, hogy nemcsak papíron, hanem célirányos tevékenységgel is igazodjunk az európai gyakorlathoz és ne csak aláírói, de végrehajtói is legyünk a hatályos nemzetközi egyezményeknek.