A környezetjog alapjai [antikvár]

„Figyeld meg a dolgok önmagukba visszatérő körforgását: látni fogod, hogy semmi sem enyészik el e világon, csak felváltva süllyed és emelkedik." (Seneca) Bevezető A jelen munka célja a környezeti szabályozás legfontosabb kérdéseinek bemutatása, a szabályozás és a végrehajtás lehetséges rendszerének felvázolása. Az európai uniós csatlakozást követően alapvetően megváltoztak a környezetjogi szabályozás feltételei. A magyar jog és az Unió joga párhuzamosan létezik, egymásnak mellérendelten, ugyanakkor a kollíziós jog elrendeli - választási lehetőség nélkül - ezen sajátos „államközi szervezet" jogának kötelező alkalmazását. A kérdés az, hogy a környezetjog képes-e összeállni egységes, finoman szabályozott, pontosan végrehajtható rendszerré, vagy sem. A környezetjog jogrendszerbeli elhelyezkedése nem tekinthető lezárt kérdésnek. A jegyzet ezért a már széles körben elfogadott elvek és szabályozások bemutatására törekszik. A tárgy kialakulása, változása számos elméleti kérdés tisztázásával jár együtt. A környezetjog tudománya olykor vitatkozó nézetrendszer, nincs minden részlete feltétlen összhangban más tudományterületek nézeteivel, szemléletével. Ezekre az ellentmondásokra a konkrét témaköröknél történik utalás. A jegyzet összeállításában közreműködőket kifejezetten az a cél vezérelte, hogy segítséget nyújtsanak a joghallgatóknak a hatályos joganyag alapvető rendelkezéseinek elsajátításához. A jegyzet nem nyújtja az környezetjog elméleti igényű és teljességre törekvő feldolgozását, ugyanakkor az előadásokon elhangzott ismeretanyaggal együtt megfelelő segítséget nyújt a hallgatóknak a vizsgára való felkészüléshez, a jegyzet közreadásában ez a cél (is) vezérelte a szerzőket. A jegyzet ajánlható még mindazoknak, akik szakterületük vagy érdeklődési körük szerint foglalkoznak a környezetjog valamely területével. Aki el kíván mélyülni valamely kérdésben az irodalomjegyzékben szereplő szakkönyvek, illetve tanulmányok közül válogathat.