A közbeszerzési törvény alkalmazása [antikvár]

Bevezetés Az Országgyűlés 1995. május 9-én nagy többséggel fogadta el a közbeszerzésekről szóló törvényt (1995. évi XL. törvény a közbeszerzésekről). A törvény elfogadásának mind jogalkotási, mind gazdasági és társadalmi szempontból nagy jelentősége van. Magyarországon negyven évig nem volt ilyen tárgyú törvény. A II. világháborút megelőzően hasonló szabályokat tartalmazott az un. Közszálhtási Szabályzat, melynek elsődleges célja a magyar közbeszerzési piac védelmezése volt. A Közbeszerzési törvény elfogadását megelőzően a szabályozás nem volt egységes. Különböző jogszabályok e kérdéskör egy-egy részelemét tartalmazták, sem egymással, sem az európai közösségi joggal nem voltak összhangban. A törvény megalkotásával a Parlament, illetve a Kormány biztosítani kívánja az államháztartás alrendszereiben a közpénzek felhasználásának hatékonyságát és átláthatóságát, egyben eleget kíván tenni Magyarország Európai Megállapodás alapján fennálló jogharmonizációs kötelezettségeinek. A szabályozás mintegy 18 ezer központi és önkormányzati költségvetési szerv ezirányú tevékenységére terjeszti ki a hatályát, és 100-150 milliárd forint felhasználását orientálja. Az önkormányzatoknál különösen fontosak a címzett és céltámogatások beruházásai. Az 1996-ban a Belügyminisztériumhoz benyújtott pályázatokból több mint 500 haladja meg a közbeszerzési értékhatárt. A törvény 1995. november 1-én lépett hatályba. Az eltelt időszak alatt több mint 3.000 hirdetmény jelent meg. A hirdetmények döntő többsége, megközelítően 72 %-a a nyílt eljárással kapcsolatos, 20-21 %-ot tesz ki a tárgyalásos eljárás és csak közel 8 %-ot a meghívásos eljárással kapcsolatos hirdetmény. A meghívásos eljárás alacsony számát a minősített ajánlattevők jegyzékének a hiánya indokolja. Legtöbb hirdetményt az önkormányzatok tették közzé, 1200-at, a központi költségvetési szervek valamivel több mint 1000-et, és a maradék 600 az egyéb szervezetek közölt oszlik meg. E könyv szerzőinek célja, hogy ráirányítsa a figyelmet a törvény alkalmazásának legfontosabb szabályaira, az értelmezés problémáira, illetve szempontokat adjon a helyi szabályozás kialakításához. A könyv a közbeszerzési eljárás legfontosabb szabályait folyamatában, az egymás után következő feladatok sorrendjében mutatja be, ahol lehet konkrét példákon keresztül A példák, a szabályozás kérdései elsősorban önkormányzati körre vonatkoznak, ennek ellenére a központi költségvetési szervek számára is hasznosíthatóak. A központosított közbeszerzési eljárást egy külön fejezet részletesen tárgyalja.