A közpénzek ellenőrzésének nemzetközi dokumentumai III. [antikvár]

Előszó Az Európai Unióhoz történő csatlakozás a nemzeti szánnvevőszékeknek is új kihívásokat, feladatokat jelent. A csatlakozást követően a szánnvevő-székek ellenőrzési tevékenységét az "acquis communautaire"-ben lefektetett EU-jogszabályok, az adaptációjukból következő hazai jogszabályi változások, az európai pénzeszközök ellenőrzése, továbbá az Európai Számvevőszékkel illetve a tagállamok nemzeti számvevőszékeivel együtt végzendő ellenőrzési feladatok közvetlenül érintik. A hatályos EU-jogszabályok kevés formális kötelezettséget rónak a nemzeti számvevőszékekre. A követelmények a demokratikus jogállam alapelveiből származnak (a demokráciát garantáló intézmények stabilitásából, vagy a közpénzekkel - beleértve az EU-forrásokat is - való gazdálkodás átláthatóságának biztosításából). A csatlakozás mindenek előtt azt jelenti, hogy hatékonyan, egyenrangú félként vegyünk részt a számvevőszékekre háruló feladatok megoldásában. Ez a követelmény túlmutat a formális jogi előírásokon; az intézmény működése, munkájának minősége válik fontossá. Az Európai Számvevőszék és a közép-kelet-európai tagjelölt országok számvevőszékei elnökeinek 1998. márciusában aláírt megállapodása szervezett kereteket hozott létre az EU-hoz történő csatlakozás elősegítésére. A megállapodás az együttműködés több területét jelölte ki: az ellenőrzési módszerek harmonizálását, a szakmai képzésekben vagy az ellenőrzés terén történő együttműködést. Emellett az egyezményt aláírók két munkacsoport megalapítását is elhatározták. Ebben a füzetben közreadjuk a munkacsoportok jelentéseit, melyek ajánlásait a számvevőszéki elnökök 1999. október 25-26-i prágai értekezlete hagyott jóvá és amelyeket irányadónak tekint az intézmények munkájában, a jövőbeni fejlesztések meghatározásánál. A tanácskozáson egy munkacsoport létrehozásáról is döntöttek, amelynek feladata az ajánlások megvalósításának elősegítése és nyomon követése. Az 1. munkacsoport 11 ajánlása a számvevőszékek működésének valamennyi külső és belső feltételét érinti. Ezek az ajánlások négy területen (a jogszabályi háttér, az ellenőrzési sztenderdek, az intézmény irányítása, valamint a belső irányítási és szabályozási rendszerek értékelésének és fejlesztésének támogatásában vállalt szerep tekintetében) tartanak