A központi közigazgatás az EU-csatlakozás tükrében [antikvár]

A kötetben található tanulmányok „A magyar közigazgatás teljesítőképessége az EU-csatlakozás tükrében" témájú kutatási projekt Központi kormányzati közigazgatás kutatási alprogramja keretében készültek. Az olvasó a vizsgálatok eredményeit összefoglaló dolgozatok válogatott, szerkesztett változatát, továbbá az ezen források felhasználásával készült összefoglalót veheti kézbe. A kormányzati koordinációnak három alapvető szintjét vizsgáltuk. Először is az integrációval közvetlenül összefüggő kapcsolatrendszert, ami az Európai Unióval való közvetlen érintkezést célozza. 2004. május elsejéig ennek jelentősége a csatlakozás előkészítésében volt, azt követően pedig ezen intézményrendszer végzi a folyamatos kapcsolattartással, az uniós intézményekben való részvétellel összefüggő tevékenységeket. A kutatás során mi még a csatlakozás előtti állapotot vizsgáltuk. A továbbiakban, nem kétséges, egy sokáig változó szervezetalakulásról lesz szó, amíg a mechanizmusok elnyerik viszonylag időálló kereteiket. A központi közigazgatás másik harmonizáló csatornája hagyományosan a kormányzati munka. E tekintetben az Unióhoz való csatlakozás már biztosan nem választható el általában véve a Kormány munkájának szervezésétől és munkája hatékonyságától. Az új kihívás csak még jobban ráirányítja a figyelmet olyan feladatokra, szervezési szükségességekre, amik amúgy is közigazgatásfejlesztésünk napirenden lévő feladatai. A kormányzati koordináció már önmagában folytonos kihívások előtt áll. Végül a harmadik elem, a minisztériumok belső megszervezésének módja. Az uniós szakpolitikák követése, az azzal kapcsolatos hazai álláspont megalapozása a tárcák munkáját más megvilágításba helyezi. Márpedig ez a fejlődési szükséglet óhatatlanul kihat a működésük, tevékenységük megszervezésének egészére. A kutatást-javaslattevést éppen csak elkezdtük ezzel a projekttel. Ezeken az alapokon valójában most az Unió tagjaként kell nagyon gyakorlatiasan és még sokáig folyamatosan követni, elemezni, fejleszteni a szükséges kormányzati szabályozási, végrehajtási, implementációs és menedzselési képességeket. A munkát 2003 második harmadában végeztük, 2004. legelején zártuk. A feltáró munka során készített pillanatfelvétel jellemzően azt és a közvetlen megelőző időszakot tükrözi. A szűkös időkeret miatt igazán mélyreható elemzés nem készülhetett. Inkább amolyan gyorsfényképet és „alkalmi" javaslatokat tudott tenni a munkacsoport. A kötet az elkészült helyzetfeltáró tanulmányokból ad válogatást, továbbá egy kapcsolódó felmérés eredményeit összegzi. Azt reméljük, hogy a további kormányzati reformokhoz az itt szereplő leírások kiindulópontot nyújtanak.