A lobbijelenség [antikvár]

A szerzőket és a kiadót az az alapvető cél vezette, hogy feltérképezzenek egy olyan területet, amellyel a hazai társadalomtudomány még alig foglalkozott. A lobbizás kifejezés itthon egyelőre mind elméleti, mind gyakorlati értelemben magyarázatra szorul. Talán azért ennyire félreismert illetve nem ismert a fogalom nálunk, mert a magyar közélet, a közpolitika nem érdekelt abban, hogy a lobbizás szabályozottá és átláthatóvá, gyakorlata széles körben műveltté váljon. A szerzők reményei szerint a kötet segíthet a lobbizás fogalmának tisztázásában. A lobbijelenség kifejezés talányossága ellenére épp azt a sokszínűséget ragadja meg, amely a lobbi(zás)t mint érdekérvényesítő tevékenységet és sajátos politikai cselekvést jellemzi. Természetes jelenség, hogy az érdekeinket érvényre juttatni kapcsolataink útján lehet. A kapcsolatok,a szakmai elismertség és a bizalom olyan tőke, amelyet nem érint a gazdasági válság, kormányváltás, korszak- vagy rendszerváltás. A kapcsolat tőke, és a bizalom tőkésíthető. Ezen alapul a lobbizás, és általa valósul meg a kapcsolat tőkésítése. A bizalmi kapcsolatok tisztaságát és elfogadottságát az etikai és normatív szabályok betartásával és ennek felmutatásával lehet biztosítani, elhatárolva azokat a korrupciós kapcsolatoktól és hálózatoktól. A professzionálisan és átláthatóan végzett lobbizás, érdekérvényesítés jelentősen hozzájárulhat a politika transzparens működéséhez. A kötet megpróbálja a szabályozási pontokat és joggyakorlatokat kijelölni, amelyek mentén működőképes és hatékony mederben lehetséges folytatni a lobbitevékenységet. Tankönyvként működik a társadalomtudományokat oktató karok hallgatói számára, szakirodalomként az egyetemi oktatók, társadalomtudósok számára, akiknek kutatási területe érinti a lobbi témáját; és egyúttal megkerülhetetlen alapműként azok számára, akik szeretnének többet megérteni a közpolitikai döntésekből, többet szeretnének tudni azok hátteréről, mechanizmusairól.