A magánjogi felelősség útjai a társasági jogban [antikvár]

Bevezetés E munkában, melyet az olvasó a kezében tart, az írója arra a kérdésre kereste a választ, hogy a magánjogi felelősség milyen utakon halad tovább egy sajátos és igen változatos jogközösséghez - a társaság világához - érkezve el. Máray Sándor idézett szép soraiból kiindulva nem volt kevesebb a szerzői szándék sem, mint „végighaladni a magánjogifelelősség társasági jogba vezető sugárútjain, országútjain és ösvényein". És ha van, akkor megkeresni azt a „rejtelmes rendet" a sok út szövevényében, amely ugyanahhoz a célhoz vezethet el. A legjobb akaratunk ellenére is minden bizonnyal maradtak olyan felelősségi utak, melyeket nem tudtunk végigjárni, sőt rájuk sem sikerült találnunk. Talán vigaszunk lehet az, hogy a társasági viszonyolc solcrétegű szövetét megszámoliiatatlan felelősségi szál szövi át. Mégis azzal a hittel végeztük a munkát, hogy sikerül felhívni arra is a figyelmet, hogy a társasági jogi felelősségi problémák a magánjogi dogmatikából kiinduló átfogóbb szemléletű kutatása mellőzhetetlen és helyes irány. E módszertani mezsgyén maradtunk, amikor történeti, összehasonlító és kritikai elemző megközelítésben tárgyaltuk a különböző társasági felelősségi dimenziókat. Munkánkban azt is célul tűztük ki, hogy megvizsgáljuk, a polgári jogi felelősség általános szabályai, elvei és eszméi jól kiállják-e a társasági próbatételeket és mennyiben van szükség a társasági felelősségi viszonyok ürügyén azok továbbfejlesztésére. Nem hiszünic abban, hogy szülcség volna a iceresicedelmi társaságolc felelősségi iáilön jogára. Számolni kell ugyanakkor a társaságok gazdasági és társadalmi jelentőségében rejlő olyan igényekkel, amelyeknek vannak speciálisan felelősségi vonzatai is. Fontosnak tartottuk annak a módszertani iránynak a követését az egyes fejezetekben, mellyel magánjogi dogmatikai alapokat kívántunk teremteni a társasági viszonyok funkcionális célú felelősségi jogi elemzéséhez. Megtapasztaltuk, hogy a magánjogi felelősségi dogmad-ka finom eszközei és módszerei a társaságok felé tartva esetenként olyan „útelágazáshoz" érkeznek, ahonnan útjukat már egy másik, sajátos és olykor varázslatos világban folytatják. Az egyes társasági jogi felelősségi kérdések vizsgálatát ezért mindig megelőzi a műben a felelősségi probléma általános polgári jogi vetületeinek tárgyalása. Arra a megállapításra jutottunk, hogy a társasági jogban a felelősségi kérdések, a felelősségi viszonyok rendezése kevésbé alapulnak a privátautonómián, és sokkal inkább igényelnek törvényi beavatkozást. A felelősségi jog a társasági jogban is „kényszerítő jognak" (zwingendes Recht) számít. A privátautonómia határainak felelősségi jogi esz- > Lásd: Márai Sándor: Ég és Föld, Helikon Kiadó 2001 Budapest 191. o.