A magyar alkotmány történetének vázlata 1847-ig [antikvár]

Szita János: Előszó A magyar alkotmány történetének vázlata 1847 - 1 g - I " Előszó Ez a jegyzet - amint a címe is elárulja - a magyar alkotmánytörténet feudális részének csupán vázlata kíván lenni. Ebből természetesen következik, hogy egyrészt nem foglalkozunk a magyar alkotmány minden részével, másrészt, hogy a tárgyalt fontosabb jogintézmények fejlődésének is csak a főbb vonásait mutatjuk be. Viszont az alkotmány fogalmát tágan értelmezve érintjük a bíráskodás, a közigazgatás egyes részeinek történetét és pár olyan feudális magánjogú intézményt, melynek ismerete nélkül az alkotmányjogot nehezen lehetne megérteni A jegyzet I.évfolyamos hallgatók számára készült, tehát olyan hallgatók kezébe kerül, akik éppen csak' elkezdik a jogtudománnyal való ismerkedést. Ezért arra törekszem, hogy egyszerűen, lehetőleg csak magyar szavakat használva írjak még akkor is, ha az "árnyaltabb" szövegezés indokolt lenne és jobban érzékeltetné az adott jogintézménnyel kapcsolatosan jelentkező eltérő felfogásokat. Ezzel az egyszerűsítéssel azt szeretném elérni, hogy a jegyzet megtanulását megkönnyítsem. Ezt a célt szolgálja többek között az is, hogy az eddigi hasonló tananyagokhoz viszonyítottan sok a fogalommeghatározás. Szintén a tanulhatóság volt az elsőrendű szempont a jegyzet szerkezetének kialakításnál. Ezért csak azokat a jogintézményeket taglalom az utóbbi közel fél évszázadban szokásos korszakokra, amelyek nagyobb jelentőségűek és viszonylag rövid időszak alatt jelentősen mégváltoztak. /Pl. a király és a központi kormányszervek./ A kisebb jelentőségű és a röviden felvázolható jogintézmények egy-egy fejezetet képeznek és ezen belül vagy korszakok szerint /pl. az állam és az egyház, a hadügy/, vagy tárgykörök szerint tagolódik /pl. a