Bővebb ismertető
Előszó
Hagyományos magyar államtörténeti egyetemi tankönyv évtizedek óta nem jelent meg a hazai könyvpiacon. A magyar állam története 1711-2006 címia jelen összegzés ezt a hiányt igyekszik pótolni. Tankön3rvünk a modern magyar állam 18. századi bürokratizálódásának és differenciálódásának, 19. századi megeró'sö-désének és magyarosodásának, 20. századi katasztrófájának, átváltozásának, majd részleges újjászületésének háromszáz éves történetét mutatja be.
Vizsgáljuk a magyar állam területének, a magyar állami szimbólumoknak a változásait, a legfontosabb állami szervezetek és intézmények genezisét, az alkotmányosság, a magyarországi alkotmánypolitikai helyzet alakulását a törvényhozás, a kormányzat és az igazságszolgáltatás szerveit, a magyar állam működését meghatározó jogszabályi környezetet. Korszakunkban a történeti magyar állam minden nehézsége dacára, kétségkívül a leghatékonyabb és legeredményesebb állami szervezet volt Közép-Európában. A magyar állam századokon át, a fennhatósága alatt álló területeken képes volt a jog uralmát, a szabadság lehetőségét és a szerves közösségek intaktságát többségi elvként őrizni és fenntartani.
Tankönyvünk a történeti magyar alkotmány dimenzióiban, az alkotmány történelmi metamorfózisaiban és következetesen képviselt jogfoljd;onosságában elemzi a magyar állam történeti korszakait. Amiképpen Szekfű Gyula a történelmi Magyarországra vonatkoztatva megállapítja: „ a népek nemzetiségüket politikájukkal sűrítik valóságos nemzetté, ezt a felfogást a magyarokra alkalmazva, elmondhatjuk, hogy mióta a magyar nép még nomád törzsei a mai államterületet elfoglalták és politikai működésük által valóságos nemzetté egyesültek, azóta a mai napig, megszakítás nélkül a magyar nemzet adott tartalmat és formát a magyar államnak. Ez egyszerűen történeti tény, mel3Te a történésznek tudományos kötelessége építeni, nem törődvén azzal, hogyan ítélik meg e tényt jelenben és jövőbben barátaink és ellenségeink."
A magyar állam története 1711-2006 című tankönyvet haszonnal forgathat-jákjogász, történész, szociológus, politológus hallgatók, az államigazgatási felsőoktatásban résztvevó'k, de - reményeink szerint - szinte valamennyi humán felsőoktatási alapképzésben hozzásegíthet a strukturált, történeti összefüggésekre figyelő, azokból építkező, korszerű, magyar közjogi műveltség megszerzéséhez.
Szabó Pál Csaba