A magyar állam története a kezdetektől a polgári átalakulásig [antikvár]

Részlet: A MAGYARSÁG POLITIKAI SZERVEZŐDÉSE A HONFOGLALÁS ELŐTT Irodalom: Bartha Antal: A magyar nép őstörténete. Budapest 1988; Bónis György: Hűbériség és rendiség a középkori magyar jogban. Kolozsvár, é. n.; Dienes István: A honfoglaló magyarok. Budapest 1973; Dümmerth Dezső: Az Árpádok nyomában. Budapest 1977; Engcl Pál: Beilleszkedés Európába a kezdetektói 1440-ig (Magyarok Európában I.). Budapest 1990, 87-110.; Fodor István: Verecke híres útján Budapest 1975; Győrffy György (szerk.): A magyarok elődeiről és a honfoglalásról. Budapest 1958; Hajnik 1872, 41-84.; László Gyula: Hunor és Magyar nyomában. Budapest 1967; László Gyula: Régészeti tanulmányok. Budapest 1977; László Gyula: A kettős honfoglalás. Budapest 1978; László Gyula: A honfoglaló magyar nép élete. Budapest 1988; László Gyula: Őseinkről. Budapest 1990; Mesterházy Károly: Nemzetségi szervezet és az osztályviszonyok kialakulása a honfoglaló magyaroknál. Budapest 1980; Moravcsik Gyula: Az árpádkori magyar történet bizánci forrásai. Budapest 1988; Petrovics István: Szent István államszervezése (Az államalapító. Szerk. Kristó Gyula. Bp. 1988) 45-63.; Szombathy Viktor (szerk.): Az őshazától a Kárpátokig. Budapest 1985; Vékony Gábor: Késonépvándorláskori rovásfeliratok a Kárpát-medencében. Szombathely 1987. 1. A NEMZETSÉGI SZERVEZET KORA 1.1 A társadalmi szerveződés kezdetei Nem sokkal az eurázsiai sztyeppék népei között diadalra jutott nomádizmus átvétele után (i. e. 1000 táján) befejeződött az ugor egység felbomlása, s kezdetét vette a magyarság önálló népi élete. S ha tekintjük az általánosan elfogadott időpontot, az i. e. 8. századot, mint a magyarság népnevének kialakulását, szembeötlő az a széles időintervallum, melyről az állam és a jog tárgyalása során jószerével szó sem esik. A magyarság eddigi töténelmének több mint kétszeresét élte le a keresztény államszervezést megelőző időkben, s e periódusról a tankönyvek egy-két oldalban emlékeznek csak meg, önálló előadásokat e korszak hosszú időn át nem kapott. Ennek oka egyfelől azon történelemszemléletben kereshető, mely az államot szigorúan a kizsákmányolás megjelenéséhez, vagy a keresztény monarchia megalapításához kötötte, s ezek valóban megfeleltek a 10. századi fejlődésnek. Másfelől az is kétségtelen, hogy a keresztény állam létrehozásától visszafelé haladva egyre ritkulnak a hiteles tudósítások a magyarokról; még a 5