A magyar közpolitikai napirend [antikvár]

Bevezetés Bodo Zsolt - Sebők Miklós Közpolitika és napirendek: a Hungárián Comparative Agendas Project Mi jellemzi a média, a törvényhozás és a kormányzás napirendjét? Mikor válnak meghatározóvá egyes közpolitikai témák és miért pont akkor? A nyilvánosság napirendjéről, valamint a jogásznyelven jogalkotásnak, a politikatudományban közpolitika-alkotásnak nevezett folyamat jellemzőiről és az ezt meghatározó tényezőkről keveset tudunk - részben azért, mert nem állnak rendelkezésre könnyen elérhető, strukturált adatok. Kötetünk egy olyan projektet mutat be, amelynek célja pontosan ez: a közpolitikai napirendeknek egy nagyméretű, Big Data adatbázisba történő rendezése és elemzése. Célunk tehát a közpolitikai arénák (pl. sajtó, parlament, nyilvános beszédek) napirendjének vizsgálata (innen az Agendas a projekt címében). A Hungárián Comparative Agendas Projectnek (röviden: CAP) pedig azért angol a neve, mert egy nemzetközi hálózatba kapcsolódik és a network által kidolgozott módszertan és kódkönyv alapján működik. Vagyis a hazai adatok összehasonlíthatóak az amerikai, brit, francia, spanyol, dán stb. adatokkal, s ezáltal a közpolitikai napirendek stabilitása és változása egy sokkal tágabb bázison vizsgálható. A Comparative Agendas Project - avagy az adatbázisépítés mint a politikatudomány jövője Frank R. Baumgartner és Bryan D. Jones amerikai politológusok a közpolitikai változás mintázatait vizsgálva figyeltek fel arra, hogy ezek többnyire ugyan lassan és fokozatosan következnek be, de időnként drámaian felgyorsulnak az események. Jó példát kínálnak erre az olyan esetek, amikor a kormányzat látszólag váratlanul mélyreható reformokba kezd egy-egy közpolitikai területen. Bár ez a mintázat korábban is ismert volt, a kutatók általában azt feltételezték, hogy az ilyen gyors vagy nagyléptékű közpolitikai változások tipikusan a külső sokkhatásokra következnek be: egy gazdasági válság gazdaságpolitikai reformokat indukál, egy atomerőmű-baleset az energiapolitikát íratja át a döntéshozókkal, egy jelentős kormpciós botrány közigazgatási vagy igazságügyi reformokat hozhat, és így tovább. Baumgartner és Jones megközelítésének eredetisége abban állt, hogy az a jelentős közpolitikai változást magából a politikai-közpolitikai rendszer működéséből (is) eredeztette: állításuk szerint a közpolitikai vállalkozók (pártok, civil szervezetek, lobbisták stb.) időnként képesek arra, hogy egy-egy közpolitikái problémát átértelmezve, azt a közpolitikai napirendekre felvigyék, és ha az általuk „makropolitikának"