A magyar magánjog kézikönyve II. [antikvár]

Harmadik főrész: Dologjog. 113. §. A dologjog és a dologi jogok fogalma. I. Dologjog alatt a magánjogi rendszernek azt a részét ^tjük, amely a._^szemiljnek a díllDghoj . való jogviszonyaira, vagyis ,az alanyi értelemben vett dologi jogokra vonatkozó jogszabályokat tartalmazza. A dologjog elnevezése és a rendszerben való különállása onnan származik és azzal indokolható, hogy az idetartozó jogintézményeknél (dologi jogoknál), a dolog van jógviszonyban a személylyel (dologjogviszony),^ helyesebben maga a dolog van alávetve a személy hatalmának, bizonyos személyre való tekintet nélkül, tehát függetlenül minden harmadik személytől; mig a magánjog egyéb részeiben is vonatkozhatik ugyan dologra a jogviszony, de ez mégis személy és személy közt áll fenn, pl. a kötelem, még ha dologszolgáltatás is a tárgya. Az tehát a vezéreszme, az elkülönítés sarkpontja, hogy a dologjog körébe eső jogviszonyokban tulajdonképpen csak egy (/ személy: a jogosult van, aki az őt megillető jognál fogva mindenkit kizárhat a dologra vonatkozó tényleges vagy jogi hatalomból (dologiság). Szeavedő alany pedig nincs a dologi jogoknál, vagy ha úgy tetszik: minden más személy szenvedő alany, akikrí nézve nem positiv kötelezettség, hanem az a tilalom áll fenn, hogy 1 Tudjuk, hogy jogviszony csak személy és személy közt állhat fenn, de — mint RegelsdWger~manS^'—~Bzéí^^ 'czéljáhór lehet beszélni a jogosult és a dolog közti viszonyról. L. Katona Mór czikkét, Jogt. Közi. 1895|15. és Grosschmid: Fejezetek I. 305. 1. Ezt a terminológiát használja a Terv. indokolása is (III. kötet). Dr. RaffaY Ferenez: Magyar magánjog. II. " 1